Benet úr és Mátyás diák

Szegény háromszéki nemes ember volt Benet úr, Bereczken éldegélt rozogó házikóban, egymagában. Amilyen szegény volt, éppen olyan jó volt a szive. A nálánál is szegényebbel utolsó falatját is kész volt megosztani. Történt egy este, hogy amint egymagában üldögélt s visszagondolt a réges-régi jó időkre, amikor…

Mátyás király rózsát nyitó ostornyele

Valamikor, régen, úgy választották a királyokat, hogy a koronát felrepítették jó magasra, akinek a fejire esett, az lett a király. A koronának olyan varázsereje volt, hogy felrepült, s annak a fejire szállt, aki a legjobban megérdemelte. Egy nap meghúzták Budán a harangokat, királyválasztás lesz. Tülekedtek…

Mátyás király hazajárt

Száz esztendőkkel azelőtt halott volt már Mátyás király. A magyar népnek soha többé olyan nagy király nem adott az Isten. Rabigát rabiga után kényszerítettek a nyakába. Hol a török, hol a német sanyargatta az országot. Legjobb fiai hiába véreztek, hiába küzdöttek, nem bírták felemelni a…

Mátyás király várnagya meg a franciák

Egyszer az összes királyok meg fejedelmek Visegrádon gyűléseztek. Mátyás király nem győzte dicsérni az ő magyar népét. Azt mondta a francia király: -Úgy szeretnék már látni egy igazi magyart! Mátyás mindjárt üzent a várnagynak, hogy öltözzön fel magyarosan, úgy ahogy szokás s aztán jöjjön a…

Mátyás király és a kolozsvári bíró

Hol volt, hol nem volt, Kolozsváron élt egy kegyetlen bíró. Egyszer Mátyás királynak fülébe jutott, hogy ez a bíró mint sanyargatja a szegény népet. Mátyás király szerette a szegényeket és pártolta őket. A gazdagokat gyűlölte s sokszor móresre tanította. Most hát hamarjában Kolozsváron termett, hogy…

Mátyás király meg az eszes lány

Egyszer Mátyás király Visegrád alatt vadászgatott. Az erdőben találkozott egy takaros leánnyal, aki kosarat vitt a fején. -Hogy hívják? Hová meg? Mi van a kosarában? – kérdezte Mátyás. A leány nagyot kacagott, s a három kérdésre egy szóval válaszolt: -Esztergomba! A királynak tetszett az okos…

Mátyás király a szegény ember temetésén

Egyszer Mátyás király kitekintett a palotája ablakán. Amint ott nézelődött, látja, hogy egy gyalulatlan deszkakoporsóban valami szegényt visznek temetni. Nem ment utána gyászoló sereg. Se rokonok, se barátok. Éppen csak négy koporsóvivő, a pap meg a kántor. -Szegény ember! Még a temetésére se jött el…