Bakay Dóra: Gedeon Maci Íme, Gedeon, a medve, Hej, de virágos a kedve! Pedig beköszöntött a tél, mosómaci arról mesél: “Ilyen tájban minden mackót hazavárnak. Hol a kuckód?” “Játék közben eltévedtem, Nem tudom, merre kell mennem.” “Mondd, az eszed hová tetted? Fagy csípi majd a füledet!” Nyuszi, Őzi megsajnálja:…
Gyulai Pál: A róka, a medve és a szegény ember Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény ember. Ez a szegény ember egy reggel két tehenével elindult szántani. Amint az erdő mellett megyen, egyszer csak hall valami bömbölést és makogást. Bemegy az erdőbe megnézni, vajon mi lehet az? Hát látja, hogy egy nagy…
Fésűs Éva: Jó éjt, bocsok! – Jó éjt! – Jó éjt, mackó mami! A medvebarlang hálófülkéjében mackó néni minden este ezek után a szavak után borított ibolyalevelet a jánosbogár lámpára, hogy három bocsa hamarabb elaludjék. Azok pedig minden áldott este ilyenkor kezdtek élni, mintha egész napi erejüket és virgoncságukat mostanra…
Csukás István : Brum Brum Brunó, a lovaglóművész Brum Brum Brúnó, a tányértalpú bársonybocs előre-hátra lovagolt a hintalovon, és harsányan énekelte a medve-indulót: A bundám szőrös, kócos és a talpaim nagyok! Kedvencem a hársfaméz, bár bársonybocs vagyok. Ha brummogok, hát megremeg az erdőrengeteg! Nagy hős ez a medve-gyerek, de ti ne féljetek!…
Osvát Erzsébet: Az álomszuszék medvebocs Csikorog a Tél csizmája. A bokrokon semmi málna. Csendes lett az erdő nagyon. Nyúl fut át a fehér havon. Nincs már madár, ezüst hangú. – Kár! Kár! – károg a sok varjú. A fák között szilaj szél jár. Nem bóklász a kicsi bocs már. Barlangjában…
Zelk Zoltán: Kelj fel, medve – Kelj fel, medve, kelj fel már, hoztunk mézet csöbörrel! – Nem kelek én, álmomban eszem teli vödörrel! – Kelj fel, medve, jaj de szép a hó a hegy tetején! – Szebbet látok, álmomban zöld erdőben járok én! – Kelj fel, medve, nóta szól, varjú…
Varga Katalin: A barna mackó kuckója A barna mackó sok, erős fából kuckót rakott, mert látta, nemsokára jön a tél. Arra jött a kékcinke. – Kié ez az erős kuckó? Méz Ároné, a mackóé? Jó lenne itt lakni nekem is! – Tessék! Tessék! – tessékelte be a barna mackó. Most már…
Lev Tolsztoj: Medve szekéren (igaz történet) Egy medvetáncoltató kocsmához érkezett, kapujához kötötte a medvét, s bement egyet inni a kocsmába. Odaérkezett egy postakocsis a trojkával. Odakötötte a rudast s ő is bement. Kalács volt a postakocsis szekerében. Megérezte a medve, hogy a szekérből jó szag árad, eloldotta magát, odament, felmászott s…
Fésűs Éva: Játékország kis mackója Hallottátok-e már csilingelni Télapó száncsengőjét, gyerekek’? Édes, ezüstös hangja úgy muzsikál a téli erdőkön át, hogy mosolyognak álmukban a mókusok. Szalad a csodálatos szán, tele mindenféle jóval. Télapó nagyokat pattint az ostorával, és fürgén iramodnak a karcsú lábú rénszarvasok. Micsoda öröm lesz ott, ahová betérnek!…
Illyés Gyula: A loncsos medve (magyar népmese) Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is túl, élt egyszer egy kisgyerek. Ez a kisgyerek kiment egyszer az erdőre, s felmászott egy nagy körtefára, s ott a bécsi bicskájával elkezdett körtét enni. Amint eszegelődik, hát jön egy lompos, lucskos, vagyis ahogy arrafelé mondták…