Egy faház falában élt egy tücsök. Valami hasadékban bújt meg. Mihelyt leszállt az éj, a tücsök rákezdte: „Szrü-szür-szrü-szüri”. Cirpelt, cirpelt, dalolt, hegedült, úgy hangoskodott, hogy nem lehetett tőle meglenni. Még ha nappal cirpelt volna, azt csak megszokja az ember valahogyan, de éjszaka aludni kell! A…

Van egy falu, úgy hívják, hogy Kisfenyőfalva. Kicsinek nem azért kicsi, mert a fenyőfák az erdőben nem elég nagyok, hanem azért, mert a legközelebbi falut Nagyfenyő- falvának hívják. Hát ez meg Kisfenyőfalva, hogy megkülönböztessék a másiktól. Az erdő kellős közepén van ez a falu. Köröskörül…

Élt nálunk egy ideig egy szelíd fürj. Kalitkában tartottuk. A fürj amolyan kicsi, vad tyúkocskafajta. A tolla vör- henyes barna, világosabb sávokkal. A begyén toliakból kis plasztronféle van, olyan, mint a gyerekek előkéje. Ide-oda járkál a kalitkájában és halkan fütyörészik, ilyesformán: „Türr-türr! Türr-türr!” Néha lefekszik…

Szép, szabad az élet a széles Volga folyó partján! Nézd csak, milyen széles a víz! Alig látni a túlsó partot. Csillog-villog az élő, hömpölygő víz. Ég és föld nézegeti magát a tükrében: a felhők, a monnybolt kékje, a szalonkák, amelyek füttyentve szállnak zátonyról- zátonyra, a…

Amikor Tomka alszik, álmában ugat, vinnyog, néha a lába is rángatózik, mintha futna valahová. Nyikita megkérdi: -Miért ugat Tomka? Hiszen alszik. -Álmodik – mondom. -Mit álmodik? -Bizonyosan afféle kutyaálmokat, vadászálmokat, mindenféle állatokról, madarakról. -Jaj, de érdekes! – mondja Nyikita. Odamegy Tomkához, leguggol és nézi. Tomka…

Két kisfiú: Sura és Petya magára maradt otthon. Vidéken nyaraltak, éppen az erdő mellett, egy kicsi házban. Azon az estén a papájuk s a mamájuk elment a szomszédokhoz látogatóba. Amikor már sötétedni kezdett, Sura és Petya egyedül is megmosakodott, levetkőzött, s lefeküdt aludni az ágyacskájába….