Mákszem-mese

Hárs László: Mákszem-mese

Hol volt, hol nem volt, de valahol mégis volt, volt egy dölyfös uraság. Pohos teste vaskos, kerek, vaslába vert vasgyökeret, s düllesztette vashasát. És ez a vasuraság a mérlegen terpeszkedett, mert vassúly volt – ezerkilós legalább. Vasfején ült vaskalap, és a vaskalap alatt ily gondolat…


Rongybaba története

Hárs László: A rongybaba története

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy játszótér, a játszótéren egy pad, a padon két játék baba. Az egyik szürke, kopott rongybaba volt, tintával rajzolt orra már egészen elmosódott, de fonallal kivarrt szempárja vidáman tekintett a világba. A másik baba büszkén maga elé meredt,…


Pehelyke

Hárs László: Pehelyke

Fent a tündértiszta légben, fent a légben, fent a kékben, lebbenve a szelek szárnyán, tündökölve, mint szivárvány, forgó táncuk ott kerengték a hófehér hópehelykék. Mindannyian habfehérek, de köztük is a legfehérebb a pirinyó Pehelyke volt, mint egy pici kobold. Lebbenő volt könnyű tánca, csengettyű a…


Miért piros a pipacs?

Hárs László: Miért piros a pipacs?

Hol volt, hol nem volt, valaha régen, régi időkben volt egyszer egy szántóföld. Szántóföld szélén, ároknak partján tengődött egy szál haloványkék pipacs. Úgy ám, haloványkék! Mert akkoriban, réges-régen, az az első szál pipacs, amely kidugta fejét a földből, haloványkék szirmokat tárt a nap felé, tán…



Hárs László: Jankó és a mákszemtündér

Hol volt, hol nem volt, de valahol mégis – csak volt egy kisfiú, úgy hívták, hogy Jankó. Ez a Jankó egészen kicsi kisfiú volt, apró volt mindene: az orra, a füle, a szája, a kisujja, de a legapróbb mégiscsak a tündérkéje volt, olyan icurka-picurka, hogy…



Hárs László: Miért nincs rózsa tövis nélkül?

Volt egyszer egy rózsakert. Közepén, a díszhelyen virult a legeslegszebb rózsatő. Minden vesszeje .van sima volt, mint a csiszolt üveg. Nemhogy tövis, de még egy icipicikécske sem akadt rajta. Testvérei, a többi rózsák, váltig mondogatták, hogy ez nem vezet jóra. De a legeslegszebb rózsatő csak…



Hárs László: A világotjárt kiscsacsi

Itt látható Füles, a csacsi, amint éppen világgá bujdosik. Ejnye csak! Még hogy világgá? Világgá bizony! Talán örömében? Inkább bánatában. A tekintete csupa szomorúság, a két lekonyuló füle csupa nyomorúság, a képe csupa kétségbeesés. Szegény Füles ugyan miért búbánatos? Hát csak azért, mert mindegyre gúnyolták,…



Hárs László: Levél az erdőből

Az erdőből egy levelet hozott a posta reggel, egy száraz tölgyfa-levelet, néhány sor zöld szöveggel.   Az állt rajta, hogy eljött az ősz, a nyáridőnek vége, most már a néma télre vár az erdő és vidéke.   A mackó barlangjába bújt, elköltöztek a fecskék, a…



Hárs László: A jó tündér ajándéka

Katika már az óvodában egészen biztosan tudta, hogy a jó tündér nem kitalálás, hanem igazából létezik. De személyesen csak akkor találkozott vele, amikor beíratták az első általánosba. A jó tündér a dobogón állt, fekete tábla előtt, s akárki tanító néninek nézhette. De Katika azonnal tudta,…