Egyszer Mátyás király vadászatra készült. Szerette volna tudni, hogy milyen időre számíthat. Megkérdezte hát az időjóst:

– Lesz -e eső?

Az időjós mindenféle tudós könyvekben lapozott. Belekukucskált a csillagvizsgálójába, hogy kifürkéssze a csillagok állását, végül jelentette:

-Uram legalább két hétig nem lesz eső. Mehet felséged bátran vadászni.

Felkészült a király a vadászatra. El is indult másnap a kíséretével. Magával vitte az időjóst is. Amint a legelésző nyáj közelébe értek, a juhász szamara féktelen iázásba fogott, aztán vadul hengergőzni kezdett a földön.

Mátyás király megkérdezte a juhászt:

-Ugyan mi baja annak a szamárnak, hogy olyan fertelmesen iázik s hempereg?

-Nincs annak semmi baja uram, csak vihart érez- mondta a juhász.

-Meglátják fél óra se múlik s itt a nagy jégeső s vihar.

Mondja ezt Mátyás király az időjósnak, de az váltig állította, hogy jó idő lesz. Menegettek tovább. Hát fél óra múltán olyan vihar kerekedett, akkora felhőszakadás lett, hogy a vadászok bőrig áztak. Mátyás király akkor odasúgta az időjósnak:

-A szamár lett az időjós, s az időjós lett a szamár!