Pünkösd a Húsvét utáni 50. napon kezdődik és két napig tart. Mivel a Húsvét sem egy pontos dátum – vándorló ünnepnek nevezzük -, mindig mindig vasárnapra és hétfőre esik – a Húsvét utáni 7. vasárnapra.

A pünkösd eredetileg zsidó ünnep: előbb a befejezett aratást, később pedig a Sínai-hegyi mózesi törvényhozást ünnepelték.

Nem csak a naptárban elfoglalt helyük kiszámolásában, de az ünnep lényegében is kapcsolódik a két ünnep egymáshoz. Ekkor történt, hogy „a Szentlélek tüzes nyelvei leszálltak az apostolokra”.

A Biblia szerint ezen a napon Jézus lelke leszállt az égből Szentlélek formájában, és óriási szélvihar kíséretében kiáradt az apostolokra és megszentelte őket.

Pünkösdi király

A pünkösdi népszokások közül a legismertebb a pünkösdi királyválasztás, amely a nyelvben is megragadt a „pünkösdi királyság” kifejezéssel. A szokás keretében a királyt a közösség tagjai a fiatal legények közül választják ki különböző versenyeken. A középkor óta élő szokás, amikor gyakoriak voltak az ügyességi próbák – karikába dobás, tuskócipelés -, lovas versenyek, küzdelmek.

Pünkösdi királyné

Nem csak a fiúknak jut az ünnepi szokásokból, a lányok is kiveszik részüket a szórakozásból. A királyné járáskor általában négy kamasz lány közrefog egy ötödiket és énekelve körbeviszik az utcákon, később többen is csatlakoznak hozzájuk. A szokás legfőbb célja , hogy a lányt férjhez adják. A végén a királynét a település főterén felemelik és körbetáncolják.

A csíksomlyói búcsú

Pünkösdről sokaknak a csíksomlyói búcsú ugrik be neki. Erre az ünnepi rendezvényre ezrek zarándokolnak Erdély havasokkal körülölelt tájára, és együtt töltenek el Csíksomlyó településen, a Mária Kegyhelyen különböző szertartásokkal. A katolikus hívek szombatra érkeztek meg a kegytemplomhoz, majd a pünkösdi mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány, szinte a tömegturizmus célpontja. A csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát.