Mátyás király egyszer Csóron szállt meg a fogadóban. Mivel éppen böjtidőben jártak akkor, hát halat rendelt vacsorára. Kihozta a fogadós a vacsorát. Egy jókora csukát szolgált fel a királynak. Mátyás mindjárt észrevette, hogy valami hibádzik.

-Hé, fogadós! Hol van ennek a csukának a mája?

-Uram, ez csóri csuka, ennek nincsen mája – lódította szemrebbenés nélkül az elvetemült ember.

-Nincsen – é? – rikkantott Mátyás király.

Mindjárt megparancsolta a szolgáinak, hogy húzzák a fogadós piros kesztyűbe. Így mondták, ha valakinek pirosra vesszőzték a kezét. A szolgák nyomban megcselekedték a dolgot. Jól elverték a kezét a kapzsi fogadósnak. Mátyás király csak annyit mondott:

-Ha a csóri csukának nincsen mája, a palota pálcának meg nincsen száma.