Az igazmondó vakondok

Csukás István: Az igazmondó vakondok

Lackó ment, ment, óvatosan lépkedett, a szemét is meresztgette, de nem látott senkit. Majd megállt, és halkan megszólalt: – Hó! Hahó! Van itt valaki? Egy bársonyos, szelíd, meleg hang válaszolt: – Van. – Jó napot kívánok! – köszönt Lackó a hang irányába. – Nem jó…

A kelekótya kiskakas története

Csukás István: A kelekótya kiskakas

Hogyan is kezdődött a kelekótya kiskakas története? Úgy kezdődött, hogy ő bújt ki utoljára a tojásból, megrázta magát s körülnézett, hogy hová is került. Szép nagy udvart látott, bokrokat, fákat, csibeitatót, malacvályút, kutyaólat, galambdúcot és sövénykerítést. Bámészkodott, gyönyörködött, megnézett mindent apróra, csillogott a szeme, piroslott…

Harkály

Csukás István: Harkály

Erdőn fa van, temérdek, és minden fán van kéreg, kéregben sok a féreg, egymástól nem is férnek. Jön a harkály, kipi kopp, kirántja a kukacot, hosszú csőrrel kopácsol, bogarat űz, nem ácsol.

Brum Brum Brunó lovagol

Csukás István : Brum Brum Brunó, a lovaglóművész

Brum Brum Brúnó, a tányértalpú bársonybocs előre-hátra lovagolt a hintalovon, és harsányan énekelte a medve-indulót:   A bundám szőrös, kócos és a talpaim nagyok! Kedvencem a hársfaméz, bár bársonybocs vagyok. Ha brummogok, hát megremeg az erdőrengeteg! Nagy hős ez a medve-gyerek, de ti ne féljetek!…

Karácsonyi vers mindenkinek

Csukás István: Karácsonyi vers mindenkinek

Szívünk legyen most a jászol, ott ringassuk a Gyermeket, a téli nap hóban gázol, el ne veszejtse a hideg. Szép hitedet ne veszítsd el, nem élhetünk üres szívvel ! A téli nap Isten-óra, lóg az ég mellényzsebéből, te vagy lent a mutatója, mígnem fáradt tested…

Cillancs felfedezi a világot

Csukás István: Cillancs felfedezi a világot

Cillancs unatkozott. A kertben élt a két testvérével meg a mamájával. Nyár volt, meleg volt, a kert gyönyörű volt, és Cillancs mégis unatkozott. Ő volt a legkisebb, s vele senki se akart játszani. A nagyobbik testvére a lepkéket kergette elmerülten, a lepkék vidáman billegtették a…

Fecskemama bölcsődala

Csukás István: Fecskemama bölcsődala

Kicsi fecském, csöpp fiókám, hunyd le szemed, hunyd le már! Szárnyad alá dugd be fejed. Alszik a méh s kis bogár. Alszanak a szelíd őzek, s a nyulak sem kergetőznek. Kicsi fecském, csöpp fiókám, aludj el, mert a bagoly ideszáll, s nem-alvóknak a fülébe kuvikol!…

Tappancs játszani szeretne

Csukás István: Tappancs játszani szeretne

Hol volt, hol nem volt, volt egy szép nagy mező, a mező szélén volt egy ház, a háznak volt egy udvara. Ott éldegélt Tappancs a mamájával. Ragyogott a nyári nap az égen és Tappancs kíváncsian nézte. Majd jobbra nézett, majd balra nézett, majd egyenesen előre….

A kutya első verse

Csukás István: A kutya első verse

Asztal alatt sűrű homály, asztal alatt kincsesbánya, rég feledett kéziratok, közöttük a gazdi lába. Mivel minden zugot elönt a sok telefirkált papír, ez meg milyen foglalkozás, szegény gazdi egész nap ír! Közben nyög meg sóhajtozik, és füstöt fúj, mint a kémény, ködös szemmel hova bámul,…

Elefánt-mese