Skip to content

Varga Katalin: Játékmackó

    Játékmackó mese

    Játékmackót, valaki ott felejtette az erdőben.Ült, ült a fűben. Gyönyörű, piros pillangó repült melléje. – Óh, de szép repülő szalag vagy! – örült Játékmackó.

    – Csacsi, én pillangó vagyok! – nevetett a pillangó, és elrepült. Jött a kicsi sün. – Itt a szaladgáló tűpárna! – rikoltotta Játékmackó.

    – Ugyan, én a kicsi sün vagyok – felelte a tüskés állat.

    – Gyere velem fogócskázni!
    – Játéklábakkal hogyan tudnék fogócskázni? – csodálkozott Játékmackó. Otthagyta kicsi sün Játékmackót hamarosan. Odaugrott mellé egy béka.
    – Úszó gumi! – Ugrik az úszó gumi! – sikítozott Játékmackó a béka láttán.

    A siklót mozgó kötélnek nézte, a gombát baba napernyőnek. A szarvasbogár szarvairól azt hitte, hogy azok ollók.

    A kis madártól pedig azt kérdezte: – Gyomrodban gép van?
    – Ugyan miféle gépről beszélsz? – csodálkozott a kis madár.
    – Csicsergő-gépről. Valamitől kell, hogy csicseregj. Itt, az én gyomromban is van egy szerkezet, s ha megnyomják, brummogok – felelte Játékmackó.
    – Gyomromban semmiféle szerkezet sincs. Igazi madár vagyok – sértődött meg a kis madár, és elrepült.

    Játékmackó szomorúan nézett utána. – Úgy látszik, megharagudott. Vajon miért?
    Jött, futott a kicsi nyúl is. Játékmackó egyszeriben elfelejtette bánatát.
    – Ugrani is tudsz? – faggatta a kicsi nyulat.
    – Ó, persze hogy tudok! – kiáltott a kicsi nyúl, és átugrotta a széles árkot.
    – Ilyen ügyes rúgók vannak lábaidon? – kérdezte Játékmackó.
    – Juj, de buta vagy! – kacagott a kicsi nyúl. – Igazi lábaim vannak. – Itt minden igazi? – csodálkozott Játékmackó.

    – Itt minden igazi. A fák, bokrok, állatok, madarak és bogarak – bólogatott a kicsi nyúl, és elsietett.
    Csakhamar leszállt az est. Játékmackó szomorkodni kezdett: -Igazi a sötét is. Jó lenne már aludni.
    Cammogó léptek hallatszottak. Játékmackó érezte, hogy a cammogó valaki felveszi, és viszi, viszi magával. Cammogó valaki jó sokára megállt, és egy szűk nyíláson bebújt egy barlangba.
    – Idenézzetek, mit hoztam! – brummogta.

    Játékmackó körülnézett a tágas medvebarlangban, s három apró medvebocsot vett észre.
    – Játékmackók! – rikoltotta Játékmackó boldogan.
    – Ó, te kis oktondi! Mi valódi medvebocsok vagyunk. Játékmackó te vagy – nevettek a medvebocsok.
    – Itt maradhatok veletek? – kérdezte Játékmackó.
    – Velünk maradsz örökre – hangzott a felelet.

    Játékmackó rámutatott a gyomrára: – Itt nyomjatok meg, és akkor brummogok.

    Jaj, de örült a három apró medvebocs a gyönyörű játéknak! Örült a Játékmackó is: – Igazi medvebarlangban lakom! Igazi medvék között! Igazi, igazi erdőben!

    Pin It on Pinterest