Sül a fánk

Osvát Erzsébet: Sül a fánk

Serceg a zsír, sül a fánk. Fényessárga serpenyőből ragyog ránk. Illatozik, nő, dagad, az orrunkat csiklandozó jó falat. Már a tálon a sok fánk, Fehér cukorfelhő alól nevet ránk. Ránk nevet és integet. Itt a farsang, vidám farsang, gyerekek.


farsangi maskara

Tarbay Ede: Farsangi maskarák

Három lyukas, vicsori-fogas kivájt bélű sárgatök: mi volnánk az ördögök. Három fehér, tollas, pucér, inges, réklis szárnyasok: mi lennénk az angyalok. Azt kívánjuk: este, reggel, vidám kedvvel feküdjenek, keljenek e házban az emberek. Fazekakban pulyka, kappan, mindenféle jó főjön, kéményük is füstöljön. Kolbász, sonka, csülök, borda, diós, mákos, mind jöhet….


bő termés

Farsangi mondóka

Adjon az Úr Isten ennek a gazdának hat szép ökröt, nyolc kis bérest, arany ekét a kezébe, arany búzát a földjébe, Hipp-hopp farsang. Farsang, farsang, háromnapi farsang, Itt is adnak, amit adnak Ez is Isten háza, Szálljon le rája Az Isten áldása, Hat lóval, hat ökörrel Három borjas tehénnel, Egy…


A vajaspánkó

A vajaspánkó (fordította: Rab Zsuzsa)

A vajaspánkóS tovább gurult. Úgy eltűnt a medve szeme elől mintha ott sem lett volna. Gurult, gurult a vajaspánkó, s szembe jött vele a róka.Élt egyszer egy öregember és egy öregasszony. Kéri az ember az asszonyt: -Süss nekem anyjuk vajaspánkót! -Ugyan miből süssek? Egy csepp lisztünk sincs. -Ej, te asszony!…


A pelikánmadár

Benedek Elek: A pelikánmadár

Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon túl, az Óperenciás-tengeren innét, volt egyszer egy öreg király. Ennek a királynak az egyik szeme mindig sírt, a másik meg nevetett. Csudálkoztak a népek, hogy ugyan mért nem nevet a királynak mind a két szeme, hiszen olyan szépséges szép leánya van, amilyen nem…


Tamás kocsis

Benedek Elek: Tamás kocsis

Egyszer volt egy szegény ember s annak egy fiacskája. Még ölbeli volt a gyermek, s meghal a szegény ember meg a felesége, s árván maradt a fiúcska, apa nélkül, anya nélkül, minden nélkül. A falubeliek adtak neki ételt-italt, dajkálták isten nevében. Hanem mikor kilencesztendős volt a fiú, akkor már meg…


A muzsikáló ezüstkecske

A muzsikáló ezüstkecske

Hol volt, hol nem volt, volt a világon egy muzsikaszerető öreg király. Építtetett az olyan palotát, hogy még a fala is alabástromból volt. Vagyis olyan szép volt az a palota, hogy aki elment mellette, meg nem állhatta, vagy csak nehezen, hogy meg ne nézze, minél közelebbről, s meg ne tapogassa….


A palóc meg az egri nagytemplom

A palóc meg az egri nagytemplom

Mikor a híres egri székesegyházat fölépítették, a vidékről sokan bejártak, főleg vasárnap, az új templomnak s a zenés nagymisének bámulására. Többek között Mézes Pesu Istenmezejéről szintén elment Bera nevű fiával a templomoldalba, szekerestül. – Te, Bera, te csak maradj itt a lovakkal, hogy el ne hajtsák; én bemegyek a misére…


A rátóti csikótojás

A rátóti csikótojás

Hol volt, hol nem volt az országban egy Rátót nevű község. Ebben a Rátótban a csősz egyszer a mezőn egy hatalmas úritököt talált. – Tyű, fékomadta-teremtette – csodálkozott -, nahát ez már megint mi? – Mert hosszú főznivaló tököt már látott, de ilyen sütnivalót még soha. Fölvette, megtapogatta, megszagolta. De…


A fűzfa

Lev Tolsztoj: A fűzfavessző

Húsvétkor kiment a paraszt, hogy megnézze, felengedett-e már a föld? Kiballagott a veteményesbe, és megpróbált beverni egy karót a földbe. A talaj engedett. A paraszt ekkor az erdőbe ment. Az erdőben a fűzfabokrokon már duzzadoztak a rügyek. Gondolja a paraszt: “Körülültetem a veteményest fűzfavesszővel – jó lesz kerítésnek!” Fogta a…