Lev Tolsztoj: A kismadár

Szerjozsának neve napja volt, sok mindenféle ajándékot kapott: búgócsigákat, lovacskákat, képecskéket. De mindegyiknél értékesebb ajándékkal örvendeztette meg a nagybátyja: egy hálót vett neki, hogy madarakat fogjon vele. A háló úgy szerelik fel, hogy a kertéhez kis deszkalapot erősítenek, és a hálót visszahajtják. Magvakat szórnak a deszkalapra, s kiteszik az udvarra….



Szelek szigete

német mese Réges-régen, öreg időkben a szelek még mind-mind együtt laktak egy kis szigeten , valahol a végtelen világóceán közepe táján. Nem voltak még vitorlás hajók, hiszen a manapság szanaszét kóborló szelek még nem dagasztották a vitorlákat. Az emberek csak evezős csónakokkal és hajókkal járták a vizeket, ez pedig nagyon…


Török és a tehenek

Jékely Zoltán: A török és a tehenek

„ Volt egy török, Mehemed, sose látott tehenet. Nem is tudta Mehemed, milyenek a tehenek. Egyszer aztán Mehemed lát egy csomó tehenet. – Én vagyok a Mehemed! -Mi vagyunk a tehenek! – Csudálkozik Mehemed: ilyenek a tehenek,? Számolgatja Mehemed, hányfélék a tehenek. Meg is számol Mehemed háromféle tehenet: fehéret, feketét,…



Mészöly Miklós: Pipiske és a fűszál

Láttatok már pipiskét? Olyan apróka madár, hogy akár a markotokban is elférne. Barna a háta, fehér foltos a szárnya. Kint lakik a réteken, bokrok alá rakja fészkét. Nagyon jókedvű madár. Ahogy felkel a nap, a pipiske is talpon van. Mint a nyíl, fölrepül a magasba, és ott dalolgat. Ha megunja,…


Kossuth Lajos

Kossuth Lajos és az urak

Kossuth Lajos egyszer maga köré gyűjtötte az urakat, és megkérdezte tőlük: -Ki érdemli meg a szőlő levét? Az urak mint azt felelték, hogy az, akié a föld. -Na, urak, menjünk akkor kapálni! Neki is fogtak. Kossuth Lajos kapált legelöl, de nem olyan közönségesen, hanem a hegynek felfelé. Eltelt egy kis…


felhő

Zelk Zoltán: Párácska

Régen történt ez, nagyon régen s olyan nagyon messze, hogy még a torony tetejéről se lehetet odalátni. Egy kis felhőcske született a hegy fölött, de olyan szép göndör felhőcske, hogy a nap és a hold egyszerre bújtak ki az égen, csak hogy láthassák a kis felhőt. A vihar is kézen…


őzgida

Lestyán Sándor: A szénégető és az őzgida

Egy szénégető hazafelé ballagott az erdőből a faluba. Jókedve volt – nyolc napja nem látta a családját, de estére megölelheti a két gyereket, a nagyobbacska Miskát és a kis Julist. Mókust ígért nekik, mikor lejött hazulról. Az erdő bozontos farkú légtornásza azonban ügyes volt, nem hagyta magát megfogni. Miska, Julis…



Hárs László: A jó tündér ajándéka

Katika már az óvodában egészen biztosan tudta, hogy a jó tündér nem kitalálás, hanem igazából létezik. De személyesen csak akkor találkozott vele, amikor beíratták az első általánosba. A jó tündér a dobogón állt, fekete tábla előtt, s akárki tanító néninek nézhette. De Katika azonnal tudta, hogy senki más, mint a…


A három pillangó

Jékely Zoltán: A három pillangó

Volt egyszer három pillangó: az egyik sárga, a másik veres, a harmadik fehér. Vígan játszadoztak a verőfényes mezőn, hol ezen, hol azon a virágon táncoltak, s szinte fáradhatatlanok voltak nagy örvendezésükben. De hirtelen nagy zápor kerekedett. Haza akartak repülni, de a ház ajtaját nem tudták kinyitni; s az eső mind…



Mészöly Miklós: A hegy meg az árnyéka

Hol, merre, nem tudom, volt egyszer egy hegy, úgy hívták, hogy Nagy Kopasz.  A kerek világon nem akadt furcsább hegy nála. Semmi sem ékeskedett rajta, se fa, se bokor, de még egy kóró sem, csücskétől a lábáig kopasz volt, úgy festett, mintha mindennap újra borotválkozott volna. Csakhogy ez nem volt…