Skip to content

Hogyan röpült versenyt a kolibri és a gólya? (indián mese)

    Hogyan röpült versenyt a gólya és a kolibri?
    A kolibri egészen kicsi madár, alig nagyobb a lepkénél. De szárnyai nagyon gyorsak. Olyan gyorsan röpül, akár a kilőtt puskagolyó.
    Egyszer aztán a fejébe vette, hogy legyőzi a legnagyobb gólyát is, pedig az akár naphosszat a levegőbe marad, csakhogy a röpte nagyon lassú és nehézkes.
    – Komámuram – szólt a gólyához a kolibri -, nem repülnénk egyszer versenyt?
    – Miért ne? Vajon elég erős vagy hozzá? – Nagyon erős vagyok! – büszkélkedett a kolibri.
    – No, majd meglátjuk. Mikor versenyezzünk?
    – Holnap reggel.
    – Jó. Holnap reggel várlak.
    Másnap reggel a kolibri a gólya elé állott.
    – No, komámuram, mi újság? – kérdezte a gólya.
    – Nincs semmi különös.
    – Akkor hát kezdjük a versenyt. Ki repül elsőnek? Kezd talán te, én majd utánad repülök.
    A kolibri felröppent, s hamarosan eltűnt. Ekkor a gólya is felröppent. De alighogy a folyó fölé ért, a kolibri kifáradt s a vízre hullott, s ott vergődött, csapkodott a szárnyával. Hamarosan odaért a gólya.
    – No, komámuram, mi újság? – kérdezte csúfolódva.
    – Nincs semmi különös – válaszolt a kolibri.
    – Látod, hogy megjártad? – nevetett a gólya.
    – Komámuram engedd meg, hogy a farktollaidba kapaszkodjam – kérte szelíden a kolibri.
    – Nem bánom – mondta jó lelkűen a gólya, s egyik hosszú lábát, amelyet röptében mindig kinyújt, azzal hogy kormányozza magát, most odatartotta a bajba jutott kolibrinek.
     – Ülj csak a lábamra – biztatta.
    A csuromvizes kis madár a gólya lábára kapaszkodott, szépen elhelyezkedett rajta, s biztatni kezdte.
    – Rajta, komámuram, csak előre!

    Így repültek együtt, és estére kelve a folyam túlsó partjára értek, szép békésen. Mondjátok meg, melyikük volt a győztes! 

    (Fordította és átdolgozta: Bartócz Ilona)

    Pin It on Pinterest