Április elseje világszerte a tréfák és megviccelések napja. Ezen a napon az emberek megpróbálják egymást rászedni különböző ártalmatlan csínyekkel. Az ünnep pontos eredete nem teljesen tisztázott, de több elmélet is létezik róla.
Az egyik legismertebb magyarázat a 16. századi Franciaországból ered. 1564-ben IX. Károly francia király bevezette a Gergely-naptárat, amely szerint az év január 1-jén kezdődött. Addig sokan április 1-jén ünnepelték az újévet, és azok, akik továbbra is ekkor tartották, az új rendszer ellenére, bolondnak lettek kikiáltva.
Egy másik elmélet szerint az áprilisi tréfálkozás az ókori római Hilaria ünnephez kötődik. Ezt a vidám eseményt március végén tartották, amikor az emberek álruhát öltöttek és megviccelték egymást. Ezt az ünnepet a szabin nők elrablása ihlette: a szabinokat ugyanis az áprilisi Neptun-ünnepre hívták Rómába, hogy aztán becsapva őket elragadják lányaikat és asszonyaikat.
Egyes kutatók a kelta hagyományokhoz is kötik az ünnepet, mivel ebben az időszakban gyakori volt a természet megújulásával kapcsolatos játékos rituálé. Angliában és más európai országokban a 18. századra terjedt el széles körben az április bolondja hagyománya.
Híres áprilisi tréfák:
- 1798-ban például valamennyi újságban feltűnő hirdetés tudatta: április 1-jén soha nem látott menet vonul be a Westminster apátságba: lesznek köztük agg férfiak és nők, mindkét nembeli özvegyek és gyermekek, nős és elvált férfiak, férjes és elvált nők, mindenféle rendűek és rangúak. Az olvasóknak nem tűnt fel, hogy a megfogalmazás szerint mindenki a menetbe tartozik és szép számmal össze is gyűltek, majd amikor valaki elkiáltotta magát: „április elseje!”, nevetve szétoszlottak.
- 1878-ban sok amerikai készpénznek vette, hogy Edison a fonográf után olyan készülékkel áll elő, amely a földet gabonává, a vizet borrá változtatja, így megoldja az éhezés kérdését.
- A múlt század elején egy francia lapban az jelent meg, hogy lebontják az Eiffel-tornyot és ócskavas kereskedők tömege gyűlt össze, hogy licitáljon Párizs jelképére.
- A BBC 1957. április 1-jén a rendkívül bőséges svédországi spagetti-termésről adott hírt, ezután többen érdeklődtek arról, hogyan lehetne saját spagetti-fájuk.
- 1978. április elsején egy hatalmas jéghegyet vontató bárka jelent meg a kelet-ausztráliai Sydney kikötőjében. Dick Smith helyi milliárdos üzletember már hetek óta hirdette Sydney lakosainak, hogy az Antarktiszről egy jégtömböt fog a kikötőbe vontatni.
Ezen a napon nehéz a tréfa és a valóság között különbséget tenni, így megesik, hogy az április 1-jei tréfának szánt hírek pánikot keltenek, a valós híreket pedig tréfaként fogják fel. Amikor 1946. április 1-jén egy földrengés után 150 áldozatot követelő szökőár söpört végig Alaszkán és Hawaii szigetén, az áldozatok magas számában közrejátszott, hogy akadtak, akik álhírnek vették a vészjelzést.
Az április elsejei tréfák mára a modern kultúra részévé váltak. A sajtó és a nagyvállalatok is gyakran részt vesznek a tréfálkozásban, hamis hírekkel vagy szokatlan termékbejelentésekkel. Az internet és a közösségi média térhódításával az áprilisi bolondságok még nagyobb elérést érnek el. Bár sokan élvezik a tréfákat, fontos, hogy azok ne legyenek sértőek vagy károsak.
Az áprilisi bolondozás célja, hogy nevetést és jókedvet hozzon az emberek életébe, megőrizve a régi hagyományok vidámságát.
(Felhasznált forrás: https://mult-kor.hu/)
