Feriék már kora hajnalban fölkeltek vasárnap, és kimentek a hegyek közé. Tavasztól őszig minden vasárnapjukat a szabadban töltötték, s a lakást ilyenkor bezárták. Egyik vasárnap reggel a szekrény szomorúan felsóhajtott: – Milyen szép idő van odakint! Mi pedig itt szomorkodunk bezárva a szobában. – Mit…

Nyár és tél között úgy vándorol Október, November, mint a poros országúton két szomorú ember. Kertek, lankák körül jönnek, mennek havas tájra, búsan integet utánuk egy kopár fa ága. Mint rossz gyerek, a szél őket sárral megdobálja, utánuk fut, ruhájukat s hajukat cibálja. Nyár mögöttük,…

Volt nekem egy olyan ebem, kikutatta ahány zsebem. Ha cukrot lelt a zsebemben, nem számolta, csak megette, Volt nekem egy olyan lovam, úgy elfutott most is rohan. Világ végig meg sem áll tán, jó, hogy nem ülök a hátán. Volt egy olyan kispatakom, lefutott a…

A kis fűszálak sóhajtoztak: – Jaj, de szomjasak vagyunk. A virágok is egyre csak azt mondogatták: – Csak egy csepp vizet, csak egy csepp vizet! A fák is majd elepedtek egy kis esőért; erdőn, mezőn a rögös föld azt sóhajtozta: – Ó, csak esne egy kis eső!…

A körtefa öreg volt, a legöregebb a kert fái között, mégis ő ébredt leghamarabb, ha nem is az első, de a második kakasszóra. Fölébredt, aztán nyújtózkodni kezdett, ahogy az öregek szoktak, s a földre dobott néhány puhára érett körtét. Szívesen ringatta volna ugyan még őket,…

Kukurikú Tarajos, a falu legszebb kakasa kiállt az országút közepére. Kora reggel volt még, nem járt arra senki, de azért égnek nyújtotta a nyakát, és elkiáltotta szokásos reggeli mondókáját: Kukurikú Tarajos, szép vagyok és haragos! Van, ki vélem szembeszáll: ember, állat vagy madár? Persze ha…

– Kelj fel, medve, kelj fel már, hoztunk mézet csöbörrel! – Nem kelek én, álmomban eszem teli vödörrel! – Kelj fel, medve, jaj de szép a hó a hegy tetején! – Szebbet látok, álmomban zöld erdőben járok én! – Kelj fel, medve, nóta szól, varjú…

A medve nagyon unatkozott. Végül is elhatározta, hogy összehívja az állatokat egy kis mulatságra. Fel is kerekedett tüstént, s elment a farkashoz. – Azt gondoltam, farkas koma, jó lenne egy kis mulatságot rendezni, nagyon unalmas így az élet. – Nem bánom – felelte a farkas…

Egy téli reggelen, amikor Lajcsi iskolába indult, olyan nagy köd ereszkedett a városra, hogy még a szomszéd házakat sem lehetett látni. Lajcsi egyedül botorkált a vastag ködben, míg egyszer csak valaki megérintette a vállát. ” Ki lehet az?”- kérdezte magában, s kiváncsian hátra nézett. El…

Hova menjünk, milyen tájra? Hegyre talán, vagy pusztára? Folyópartra, vagy erdőre? Faluszéli zöld mezőre? Lepkét fogjunk, vagy horgásszunk? Vagy mégiscsak hegyet másszunk? Akár erdő akár folyó, Gyönyörű a vakáció!