Vízipók

Zelk Zoltán: Hová szaladsz vízipók?

– Hová szaladsz, vízipók? – Keresem a békát! – Mért nem húzol kiscipőt? – Gyorsabb így mezítláb! – Miért futsz ily sebesen? – Én leszek a násznagy: ma tartják a lagziját a békakirálynak… – Hol lesz a lakodalom? – A királyi házban: sásból, nádból épített…


őzgida

Zelk Zoltán : Hova futsz te kicsi őz?

Hova futsz, te kicsi őz? -Oda, ahol várnak, ahol sárga falevél búcsút int a nyárnak… -És az hol van, merre van? – Hát az éppen arra, ahol most lép rá az ősz az első avarra… -S ha odaérsz, ott maradsz őszi őzikének? leszel társa rozsdaszín…


Este jó, este jó

Zelk Zoltán: Este jó, este jó …

Este jó, este jó, este mégis jó. Apa mosdik, anya főz, együtt lenni jó. Ég a tűz, a fazék víznótát fügyül, bogárkarika forog a lámpa körül. A táncuk karikás, mint a koszorú meg is hal egy kis bogár, mégse szomorú. Lassú tánc, lassú tánc, táncola…


Tavaszi mese

Zelk Zoltán: Tavaszi mese

Szellőcske a tengeren túlról jött; együtt szállt a felhőkkel. A hosszú úton barátságot is kötöttek egymással, és sok mindenről elbeszélgettek. – Én megöntözöm a göröngyös földet – mondta a felhő. – Várnak is már az emberek. – Hát még engem! – dicsekedett a kis Szellőcske….


Az égig érő körtefa

Zelk Zoltán: Az égig érő körtefa

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény ember. Ennek a szegény embernek nem volt egyéb kincse, csak egy icipici körtefája. Az is olyan icipici volt, hogy csak három körte termett rajta. Mit tehetett mást a szegény ember, a három körtét is hatfelé vágta,…


Csilingel a gyöngyvirág

Zelk Zoltán: Csilingel a gyöngyvirág

Csilingel a gyöngyvirág Fehér a ruhája, Meghívja a virágokat Tavasz esti bálra. Öltözik az orgona, Lila a ruhája. Kivirít a kankalin, A szegfű, és a mályva. A vadrózsa rájuk nevet, Bolondos a kedve, A rigó is füttyent egyet. „hej mi lesz itt este!” Táncra perdül…


A tölgyfa születésnapja

Zelk Zoltán: A tölgyfa születésnapja

Az erdő közepén állott az öreg tölgyfa. Ő volt az erdő legtiszteletreméltóbb lakója, ha a madaraknak kalapjuk lett volna, bizonyára megemelték volna, mielőtt rászállnak. Mert többet tudott ő a madarak életéről, mint maguk a rigók és mátyásmadarak. Hiszen száz év alatt ezer és ezer fészket…


Mese az éhes kisegérről

Zelk Zoltán : Mese az éhes kisegérről

Egyszer volt, hol nem volt, nem is olyan régen volt, tavaly talán vagy tavaly előtt. S nem is olyan messze, csak éppen a hegyen túl, de a patakon innen, azon a mezőn, amelyiken fehér margaréta és zöld fűszálak nőnek, élt egy kis mezeiegér. Az is…


Kóc baba

Zelk Zoltán : Kóc, kóc

Kóc, kóc, csupa kóc, Szemöldöke, haja kóc. Hát még az a kisze-kusza, Földig érő nagy bajusza, Az is csupa kóc! Ág, ág, görbe ág, Görbe ágból görbe láb, El ne törd a derekát, Az se egyéb, csak egy ág, Az is görbe ág! Ez meg…


A patak meséje

Zelk Zoltán: A patak meséje

A patak szélén álldogáló bokor egyszer megkérdezte a locsogó pataktól: – Mondd, hová sietsz, hogy sohasem állsz meg? Mi dolgod van tulajdonképpen? – Elmondanám – felelte a kispatak -, ha versenyt futnál velem, mert hosszú ez a történet, s nincs időm órahosszat beszélgetni. De, ha…