Tavaszi mese

Zelk Zoltán: Tavaszi mese

Szellőcske a tengeren túlról jött; együtt szállt a felhőkkel. A hosszú úton barátságot is kötöttek egymással, és sok mindenről elbeszélgettek. – Én megöntözöm a göröngyös földet – mondta a felhő. – Várnak is már az emberek. – Hát még engem! – dicsekedett a kis Szellőcske….


Az égig érő körtefa

Zelk Zoltán: Az égig érő körtefa

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény ember. Ennek a szegény embernek nem volt egyéb kincse, csak egy icipici körtefája. Az is olyan icipici volt, hogy csak három körte termett rajta. Mit tehetett mást a szegény ember, a három körtét is hatfelé vágta,…


Csilingel a gyöngyvirág

Zelk Zoltán: Csilingel a gyöngyvirág

Csilingel a gyöngyvirág Fehér a ruhája, Meghívja a virágokat Tavasz esti bálra. Öltözik az orgona, Lila a ruhája. Kivirít a kankalin, A szegfű, és a mályva. A vadrózsa rájuk nevet, Bolondos a kedve, A rigó is füttyent egyet. „hej mi lesz itt este!” Táncra perdül…


A tölgyfa születésnapja

Zelk Zoltán: A tölgyfa születésnapja

Az erdő közepén állott az öreg tölgyfa. Ő volt az erdő legtiszteletreméltóbb lakója, ha a madaraknak kalapjuk lett volna, bizonyára megemelték volna, mielőtt rászállnak. Mert többet tudott ő a madarak életéről, mint maguk a rigók és mátyásmadarak. Hiszen száz év alatt ezer és ezer fészket…


Mese az éhes kisegérről

Zelk Zoltán : Mese az éhes kisegérről

Egyszer volt, hol nem volt, nem is olyan régen volt, tavaly talán vagy tavaly előtt. S nem is olyan messze, csak éppen a hegyen túl, de a patakon innen, azon a mezőn, amelyiken fehér margaréta és zöld fűszálak nőnek, élt egy kis mezeiegér. Az is…


Kóc baba

Zelk Zoltán : Kóc, kóc

Kóc, kóc, csupa kóc, Szemöldöke, haja kóc. Hát még az a kisze-kusza, Földig érő nagy bajusza, Az is csupa kóc! Ág, ág, görbe ág, Görbe ágból görbe láb, El ne törd a derekát, Az se egyéb, csak egy ág, Az is görbe ág! Ez meg…


A patak meséje

Zelk Zoltán: A patak meséje

A patak szélén álldogáló bokor egyszer megkérdezte a locsogó pataktól: – Mondd, hová sietsz, hogy sohasem állsz meg? Mi dolgod van tulajdonképpen? – Elmondanám – felelte a kispatak -, ha versenyt futnál velem, mert hosszú ez a történet, s nincs időm órahosszat beszélgetni. De, ha…


Hóvirág

Zelk Zoltán: Hóvirág

Tél eleje, tél közepe: havas a hegyek teteje, sehol egy árva virág – zúzmarás a fán az ág. Ám télúton egy reggelen, csoda történik a hegyen: kibújik a hóvirág, s megrezzen a fán az ág. Öröm rezzen ágról ágra: itt a tavasz nemsokára, kizöldülnek mind…


Téli fák

Zelk Zoltán: Téli fák

Nem fáztok, ti téli fák, mikor meztelen az ág? Eldobtátok a nyári zöld s az őszi aranyruhát. Ejnye, ejnye, téli fák, ez aztán a furcsaság: Hideg télben levetkőztök, nyáron viseltek ruhát.


Új mese a négy vándorról

Zelk Zoltán: Új mese a négy vándorról

Minden évben egyszer, túl a világvégen, találkozik a négy testvér a világvégi réten. Emlékeztek rá még, ki ez a négy testvér: a négy évszak, a Tavasz és Nyár, aztán az Ősz és Tél. Fáradtan leülnek, hosszan beszélgetnek, mit vetettek, mit arattak, mi jót-rosszat tettek. Odagyűl…