Zelk Zoltán: Kirándulás

Zelk Zoltán: Kirándulás

Feriék már kora hajnalban fölkeltek vasárnap, és kimentek a hegyek közé. Tavasztól őszig minden vasárnapjukat a szabadban töltötték, s a lakást ilyenkor bezárták. Egyik vasárnap reggel a szekrény szomorúan felsóhajtott: – Milyen szép idő van odakint! Mi pedig itt szomorkodunk bezárva a szobában. – Mit…

Nyár és tél között

Zelk Zoltán: Nyár és tél között

Nyár és tél között úgy vándorol Október, November, mint a poros országúton két szomorú ember. Kertek, lankák körül jönnek, mennek havas tájra, búsan integet utánuk egy kopár fa ága. Mint rossz gyerek, a szél őket sárral megdobálja, utánuk fut, ruhájukat s hajukat cibálja. Nyár mögöttük,…

Zelk Zoltán: Mese

Zelk Zoltán: Mese

Volt nekem egy olyan ebem, kikutatta ahány zsebem. Ha cukrot lelt a zsebemben, nem számolta, csak megette, Volt nekem egy olyan lovam, úgy elfutott most is rohan. Világ végig meg sem áll tán, jó, hogy nem ülök a hátán. Volt egy olyan kispatakom, lefutott a…

A nagyravágyó felhőcske

Zelk Zoltán: A nagyravágyó felhőcske

A kis fűszálak sóhajtoztak: – Jaj, de szomjasak vagyunk. A virágok is egyre csak azt mondogatták: – Csak egy csepp vizet, csak egy csepp vizet! A fák is majd elepedtek egy kis esőért; erdőn, mezőn a rögös föld azt sóhajtozta: – Ó, csak esne egy kis eső!…

Születésnapi ajándék

Zelk Zoltán: Születésnapi ajándék

A körtefa öreg volt, a legöregebb a kert fái között, mégis ő ébredt leghamarabb, ha nem is az első, de a második kakasszóra. Fölébredt, aztán nyújtózkodni kezdett, ahogy az öregek szoktak, s a földre dobott néhány puhára érett körtét. Szívesen ringatta volna ugyan még őket,…

A világgá ment porszem

Zelk Zoltán: A világgá ment porszem

Kukurikú Tarajos, a falu legszebb kakasa kiállt az országút közepére. Kora reggel volt még, nem járt arra senki, de azért égnek nyújtotta a nyakát, és elkiáltotta szokásos reggeli mondókáját: Kukurikú Tarajos, szép vagyok és haragos! Van, ki vélem szembeszáll: ember, állat vagy madár? Persze ha…

Kelj fel, medve!

Zelk Zoltán: Kelj fel, medve

– Kelj fel, medve, kelj fel már, hoztunk mézet csöbörrel! – Nem kelek én, álmomban eszem teli vödörrel! – Kelj fel, medve, jaj de szép a hó a hegy tetején! – Szebbet látok, álmomban zöld erdőben járok én! – Kelj fel, medve, nóta szól, varjú…

Erdei mulatság

Zelk Zoltán: Erdei mulatság

A medve nagyon unatkozott. Végül is elhatározta, hogy összehívja az állatokat egy kis mulatságra. Fel is kerekedett tüstént, s elment a farkashoz. – Azt gondoltam, farkas koma, jó lenne egy kis mulatságot rendezni, nagyon unalmas így az élet. – Nem bánom – felelte a farkas…

Köd és fény

Zelk Zoltán: Köd és fény

Egy téli reggelen, amikor Lajcsi iskolába indult, olyan nagy köd ereszkedett a városra, hogy még a szomszéd házakat sem lehetett látni. Lajcsi egyedül botorkált a vastag ködben, míg egyszer csak valaki megérintette a vállát. ” Ki lehet az?”- kérdezte magában, s kiváncsian hátra nézett. El…

Vakáció

Zelk Zoltán: Vakáció

Hova menjünk, milyen tájra? Hegyre talán, vagy pusztára? Folyópartra, vagy erdőre? Faluszéli zöld mezőre? Lepkét fogjunk, vagy horgásszunk? Vagy mégiscsak hegyet másszunk? Akár erdő akár folyó, Gyönyörű a vakáció!