A zsiráf gőgje vers

Romhányi József: A zsiráf gőgje

A nagyságos zsiráf fennhordta az orrát. Társait lenézte, mint kényúr a szolgát. Külön koszton élt fent, lombot csemegézett Míg odalent mélán legelt a személyzet. A világ sok ilyen csúf esetet ismer. Igy megy, ha magasra kerül fel egy kis fej.


Szamármese

Romhányi József: Szamármese

Csömörön élt az öreg dőre Göre Döme, annak volt egy csengeri csengős pörgeszőrű göndör csődöre. De bármilyen pörgeszőrű göndör csődör volt Csömörön az öreg dőre Göre Döme csengeri csengős csődöre, nem szerzett neki virgonc, kenceficés kancát időre az örökkön ődöngő-lődörgő dőre öreg. Így hát csurig…


A pék pókja

Romhányi József: A pék pókja

Az apróka pók-apóka, s a porhanyó potrohú pókanyó a pékségben a szennyezett mennyezetre nyálból való máló hálót font, – pont. A kópé póknép pótlék- hálókat eresztve keresztbe a pókasztal fölött, hálóból ebédlőt kötött. Félt a péppel pepecselő pék, hogy odapök a pók, illetve a liszttel…


A gólya vendégsége

Miért ugatják a teliholdat

A teve fohásza

Romhányi József: A teve fohásza

Monoton üget a süppedô homokon a sivatag lova, a tétova teve tova. Hátán rezegve mozog a rozoga kúp alakú púp. A helyzete nem szerencsés. Apró szemcsés homokkal telve a füle, a nyelve. Sóvár szemekkel kutat kutat. Még öt-hat nap kullog baktat. Az itató tava távol,…


Sárkánymese

Romhányi József: Sárkánymese

Egy hétfejű sárkánykölök csúnyán összevesztek. Rájuk szólt az anyja, de ô nem maradtak veszteg. Bár már egy sem emlékeztek, hogy min kapott össze, Végül leharapta egymást, önmagát is közte. Ja, hogy hol itt a tanulság? Szájbarágom, tessék: Minden fejtúltengés vége teljes fejetlenség.


Nyúliskola

Romhányi József: Nyúliskola

Erdőszélen nagy a móka, mulatság, iskolába gyűlnek mind a nyulacskák. A tanító ott középen az a nyúl, kinek füle leghosszabbnak bizonyul. Kezdi az oktatást egy fej káposztával, Hallgatják is tátott szájjal. – Az egymást tapasztó táposztó levelek képezte káposzta letépett levelein belül tapasztalt betétet, mely…