Skip to content

Végh György: A teknősbéka meg a mosómedve

    A teknősbékához egy délben beállított a szomszédja, egy mosómedve.

    -Add kölcsön a teknődet, kedves szomszéd, szükségem volna rá a nagymosásnál.

    A teknősbéka erre azt felelte:

    -Nagyon szívesen odaadom a teknőmet, ha addig a bundádba bújhatok.

    -Tudod, én igen fázós vagyok, ezért is cipelem a hátamon ezt a teknőt, mert nem értem oda idejében, mikor a bundákat osztotta a jó isten.

    -Jól van – mondta a mosómedve – , hazamegyek és átöltözöm, addig készítsd te is elő a teknődet.

    Ezzel hazaszaladt a mosómedve. Erőlködött így, erőlködött úgy, de sehogy se sikerült kibújnia a bundájából. Szomorúan cammogott vissza a teknősbékához.

    -Jaj, kedves szomszéd, nem tudom levetni a bundámat.

    -Akkor pedig én sem adhatom oda a teknőmet – válaszolta a teknősbéka.

    Így a mosómedve teknő nélkül ment haza, és nem csinált nagymosást. Pedig ha megkapta volna a teknőt, ez a történet is másként végződött volna.

    Pin It on Pinterest