Mátyás király idejében a csizmadiát nem csizmadiának hívták, hanem a csizmamesternek. Egyszer egy csizmamester meghallotta, hogy aki ajándékot visz a királynak, azt a király busásan megjutalmazza. Gondolta a kapzsi ember, hogy ő is szerencsét próbál. Fogott egy pár csizmát s elvitte ajándékba a királynak. Előre örvendezett a várható jutalomnak.

Mátyás király átlátott a szitán. Tudta, hogy mi áll az ajándékozó szívében, s mi jár a fejében. Megparancsolta a szolgáinak, hogy töltsék meg a csizmát szeméttel, s adják vissza a csizmamesternek azzal, hogy: Ez a csizma díja!

A szolgák jót nevettek Mátyás király tréfáján. A csizmamester megszégyenítve takarodott ki a palotából.

-Csizma díja! Csizma díja! Csizmadia…! – kiáltoztak utána.

Így maradt a csizmamesteren a név, hogy csizmadia.