Egyszer egy püspök panaszkodott Mátyás királynak, hogy nincs étvágya, nem bír enni: gyomorbajos.

-Segítek én rajta, ha akarja, – mondta Mátyás király – kigyógyítom a nyavalyájából.

A püspök beleegyezett, hogy Mátyás király meggyógyítsa. Elvitte oda a király, ahol a szegény emberek kubikoltak. Adott neki egy talicskát, lapátot és azt mondta:

-Na, püspök úr! Csak kubikoljon a többi emberrel. Ne féljen, mire visszajövök, megjön az étvágya!

Otthagyta Mátyás király egy hónapig. Mikor aztán elment hozzá, megkérdezte:

-Hogy van püspök úr? Megjött-e az étvágya?

-Az étvágyam megjött, csak az a baj, hogy nincs mit ennem – panaszkodott a püspök.

Mátyás visszahelyezte a hivatalába. Ezután sohase mondta azt, hogy nincs étvágya.