Skip to content

A naplopó medve

    A naplopó medve

    csukcs népmese

    Egyszer a vadász, amint az erdőn ballagott, találkozott a barnamedvével.

    -Adj’ isten, medve! – köszönt rá.

    -Adj’ isten, vadász! – válaszolt a medve. –Mi hír a nagyvilágban?

    -Semmi – mondta a vadász. – Hát te mit tudsz?

    -Én csak annyit, hogy holnap elbújok aludni. Hiszen nemsokára leesik az első hó.

    -Elbújsz aludni? És mikor bújsz elő? – kérdezte a vadász.

    -Tavasszal, mikor elolvad a hó – mondta a medve.

    -Ejnye, te világ lustája! – csóválta fejét a vadász. – Míg más birkózik a téllel, te csak alszol?

    -Bizony alszom! – bólogatott a medve. – Még a szememet se nyitom ki.

    A vadász megharagudott, és így szólt:

    -Hallod –e, te lusta! Tudod-e, mi mindent csinálok én télen? Szánkót javítok, prémre vadászom, a jég alatt halászom! Reggeltől estig dolgozom, és csak éjszaka pihenek. Te még nappal is alszol? No hiszen!

    És magára hagyta a medvét.

    De bezzeg nem segített a szidás! A medve azóta is átalussza a telet. Elbújik a barlangjában, és elő se jön tavaszig.

     

    Pin It on Pinterest