A cipó (ukrán mese)

A cipó
[Total: 2    Average: 3/5]

Volt egyszer, hol nem volt, volt egy öregember meg egy öregasszony. Olyan szegények voltak, hogy már betevő falatjuk sem akadt a házban.

Egyszer így szól az öregember:

– Hallod-e, asszony, süthetnél egy cipót!

– Már miből sütnék, amikor egy csepp lisztünk sincsen?

– Menj a kamrába, kapard össze, ami még maradt a láda fenekén, hátha lesz egy cipóra való!

Az öregasszony úgy is tett. Bement a kamrába, összekapargatta maradék lisztecskéjét egy fatálba, befűtött a kemencébe, egy tojást is ütött a lisztbe, és szép ropogós cipót sütött. Mikor kivette a kemencéből, az ablakpárkányra tette hűlni. A cipó ott volt egy ideig, egyszer csak legurult a küszöbre, a küszöbről pedig az udvarra, az udvarról a kapuba, és elindult az országúton.

Fut, fut, gurul, egyszer csak találkozik egy nyulacskával.

– Cipó, cipó, most bekaplak!

A cipó így válaszolt: – Ne egyél meg,

Tapsifüles, szép nótákat dalolok neked. – Nos, halljuk!

Fatálkában dagasztottak, izzó parázson sütöttek, gazdasszonytól megszöktem, gazdámtól is megszöktem, elszaladok tőled is!

Azzal el is illant. Fut, fut az úton…

Szembejött vele a farkas. – Cipó, cipó, most bekaplak!

– Ne kapjál be, ordas farkas, szép nótákat dalolok neked.

– Nos, hadd hallom! Fatálkában dagasztottak, izzó parázson sütöttek, gazdasszonytól megszöktem, gazdámtól is megszöktem, elszaladok tőled is! Ezzel el is futott.

Fut, fut, találkozik a medvével. – Cipó, cipó, most megeszlek!

– Ne egyél meg, Tányértalpú, szép nótákat dalolok neked.

– Halljuk azt a nótát! Fatálkában dagasztottak, izzó parázson sütöttek, gazdasszonytól megszöktem, gazdámtól is megszöktem, elszaladok tőled is!

És mát futott is. Szalad, szalad, találkozik a rókával.

– Cipó, cipó, megeszlek!

– Ne egyél meg, róka koma, szép nótákat dalolok neked!

– Nos, hadd hallom! Fatálkában dagasztottak, izzó parázson sütöttek, gazdasszonytól megszöktem, gazdámtól is megszöktem, elszaladok tőled is!

– Hát ez igazán gyönyörű dal! – mondja a róka.

– Csak az a baj, hogy gyenge a hallásom.

Énekeld el még egyszer, de ülj fel ide a nyelvem végére, és úgy dalolj, hogy jobban halljam. A cipó felugrott a róka nyelvére, és megkezdte nótáját: Fatálkában dagasztottak, izzó parázson sütöttek, gazdasszonytól megszöktem. . . A róka meg: ham! – bekapta a hencegő kiscipót.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük