Vízkereszt a karácsonyi ünnepkor végét és a farsang kezdetét jelzi, ami a mulatságok, bálok időszakát indítja el nagyböjtig. Január 6-án a napkeleti bölcsek látogatását ünnepe, emellett vízszentelést is végeznek.
Vízkerest napja az egyik legősibb tekinthető keresztény ünnep, amely Jézus Krisztus megjelenésének, isteni megnyilvánulásának három főbb momentumát kapcsolja egybe:
- a napkeleti bölcsek imádása
- Jézus megkeresztelése a Jordán folyóban
- Jézus első csodája (a víz borrá változtatása) a Kánai mennyegzőn.
Ezek közül később keleten Jézus keresztsége lett hangsúlyos (erre emlékeztet a vízszentelés is), nyugaton pedig a napkeleti bölcsk látogatása került előtérbe – olyannyira, hogy a római katolikus egyház a második vatikáni zsinat óta csak ezt ünnepli vízkeresztkor.
A katolikus egyházban a karácsonyi ünnepkor, avent első vasárnapjától, a karácsonyi idő karácsony előestéjétől a vízkeresztet követő vasárnapig tart. Itthon, ahogy fentebb is említettük, a farsang kezdeteként ismert. A keleti egyházakban sokáig nem különült el Jézus születésének, illetve a napkeleti bölcsek látogatásának megünneplése.
A napkeleti bölcsek legendája
Az evangélium szerint a a bölcsek a betlehemi csillagot követve mentiek Júdába, hogy kifejezzék hódolatukat a zsidók újszülött királyának. Először Jeruzsálemben keresték, ahol I. Heródes zsidó király nagyon megrémült, és írástudóitól tudakolta a Messiás születési körülményeit, majd Betlehembe irányította bölcseket azzal, hogy ha megtalálták a gyermeket, jelentsék, hogy hódolhasson a zsidók újszülött királyának.
A bölcsek megtalálták a kisdedet, akinek aranyat, mirhát és tömjént ajándékoztak. Álmukban egy angyal figyelmezette őket, nehogy visszamenejjenek a gonosz és irígy Heródeshez, így más úton térhettek haza. A bölcsek a pogányságot képviselték, ezáltal az ünnep azt is jelképezi, hogy az emberé lett Isten nemcsak az ószövetségi választott népnek (a zsidóságneak) mutatkozott meg, hanem a „pogányoknak” is. Több ószövetségi prófécia is utalt ugyanis arra, hogy a Megváltó küldetése a pogányokhoz is szól.
A napkeleti bölcsekről így ir Máté evangéliuma: „Amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben Heródes király idejében, íme, bölcsek érkeztek napkeleról Jeruzsálembe, és ezt kérdezték: Hol van a zsidók kiráya, aki most született? Mert láttuk az ő csillagát, amikor feltűnt, és eljöttünk, hogy imádjuk őt. Amikor ezt Heródes király meghallotta, nyugtalanság fogta el, és vele együtt az egész Jeruzsálemet. Összehívata a nép valamennyi főpapját és írástudóját, és megkérdezte tőlük, hol kell megszületnie a Krisztusnak. Azok ezt mondták neki: A júdeai Betlehemben, mert így írta meg a próféta: Te pedig Betlehem, Júda földje, semmiképpen sem vagy a legjelentéktelenebb Júd fejedelmi városi között, mert fejedelem származik belőled, aki legeltetni fogja népemet, Izráelt. Ekkor Heródes titokban hívatta a bölcseket, pontosan megkérdezte tőlük a csillag feltűnésének idjét, majd elküldte őket Betlehembe, és ezt mondta: Menjetek el, szerezzetek pontos értesüléseket a gyermekről; mihelyt pedig megtaláltátok, adjátok tudtomra, hogy én is elmenjek, és imádjam őt! Miután meghallagatták a királyt, elindultak, és íme, a csillag, amelyet láttak feltűnésekor, előttünk ment, amíg meg nem érkeztek, és akkor megállt a fölött a hely fölött, ahol a gyermek votl. Amikor meglátták a csillagot, igen nagy volt az örülök. Bementek a házba, meglátták a gyermeket anyjával, Máriával, és leborulva imádták őt. Kinyitották kincsesládáikat, és ajándékoka adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. Mivel azonban kijelentést kaptak álomban, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza hazájukba.” (Máté 2, 1-12).
Nevüket, származásukat, sőt számukat meg sem említi. A hármas számra Órigenész ókeresztény egyházatya következtett az ajándékok számából, ami szimbolikus jelentősségű: utalhat a Szentháromságra vagy Krisztus méltóságaira (az arany királságára, a tömjén istenségére, a mirha emberi mivoltára) is. A Szentírás bölcseknek nevezi őke; csak a középkor óta feltételezték, hogy királyok lehettek volna, részben gazdagságuk, részben a 71. zsoltár jövendölése alapján.
Egyes vélemények Noé fiainak (Sém, Kám és Jáfet) leszármazotait vagy az akkor ismert földrészek (Európa, Ázsia, Adrika) képviselőit látják bennük. Ez utóbbi lehet az oka annak is, hogy a harmaik királyt a középkortól kezdve szerecsennek ábrázolták. Neveket – Gáspár, Menyhért és Boldizsár – a 9. század óta kapcsol hozzájuk hagyomány. Emléknapjukat (ezen neveket viselők névnapját) is e napon ünnepeljük.
Népszokások, legendáriumok vízkeresztkor
Mint, minden jeles napon vízkeresztkor sem mehetünk el a különböző népszokások és hagyományok mellett. Ipolytarnócon, Litkén és Mihálygergén komoly hagyományok kapcsolódnak ehhez az ünnephez. Szokás volt a szenteltvíz hazavitele, melynek gyógyító hatást tulajonítottak. Régebben otthon szenteltvízzel megitatták az állatokat, ogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy az emberek magukra locsolták betegségek vagy rontás ellen. Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták vele, hogy áldás legyen a házon.
Megszentelték vízzel a házakat és a bölcsőre is szenteltvizet hintettek. A házakra a három napkeleti bölcs kezdőbetűjét vésték fel: G+M+B. Ez a 15. századi eredetű szokás egy népises tévedésen, a házszentelés során felírt Vhistus Mansionem Benedicat! (Krisztus áldja meg e hajlékot!) áldás C+M+B latin rövidítésének félreértésén alapul. A házszentelést a pap végezte, a hívek meglátogatása összekapcsolódott a lélekpénz beszedésével.
Vízkereszt az ortodox kultúrkörben
Az ortodox családoknál a betlehemi jászolra emlékezve szalmát szórtak a tisztaszoba padlójára, és azon háltak. A gyerekek kántálni mentek az idős házaspárok házához, a katolikus háromkirályjáráshoz hasonlóan. Továbbá egy hagyomány szerint a papok fából készült keresztet dobtak a vízbe, majd a hívők a vízbe ugranak érte. Az ünnephez kötődő szokások közül ma már csak az él, hogy ekkor szokás leszedni a krácsonyfát. Vízkeszt utánik második vasárnapnap a kánai menyegzó felelevenítése ismert több helyütt, például Nagycétényben is.
Vízkereszt hagyománya külföldön
Az olaszországi hagyomány szerinte Befana, az öreg jó boszorkány ezen a napon a jó gyerekeknek ajándékot hozs. Egyes országokban, mint például Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában és a latin-amerikai országokban süteményeket sütnek, amelyek közül az egyikben ajándékot rejtenek el. Az lesz a nap királya, aki az ajándékot megtalálja. Görögországban a pap szenteltvizet visz a házakhoz, majd a tengerbe dobja a keresztet, amit a legbátrabbak úszva hoznak vissza.
Belgiumban a karácsonyi időszak január 6-án zárul, ilyenkor a gyerekek beöltöznek háromkirályoknak, és házról-házra járnak karácsonyi dalokat énekelve, ezért cserébe általában finomságokat és készpénzt kapnak. Hollandiában a vízkereszt a keresztény hagyományban szintén a háromkirályok ünnepe, ami a karácsonyi időszek végét jelenti, és bár nem országos ünnep, kissebb egyházi események vagy hagyományőrző programok előfordulhatnak.
Németországban a háromkirályok (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) látogatását ünneplik. Iskolás gyerekek öltöznek be a háromkirálynak, csillagot visznek magukkal, házról házra járnak énekelni, és adományokat gyűjtenek jótékonysági célokra, és pénzt vagy édességet kapnak.
Lengyelország a háromkirályok napját ünneplik, amkor is a gyerekek koronát viselnek, és színdarabokat adnak elő az utcákon. A bejártok fölé a három király kezdőbetűit és az évszámot krétával írják fel, amely a hagyomány szerint védelmet nyújt a háznak.
Az olaszországi Grado városában például minden évben, január 6-án csúf tengeri boszorkányok szállnak a partra. A hagoymány szerint üvegcsónakokon érkeznek a boszorkák, hogy elvigyék a szemtelen gyerekeket. Bolzanóban peig több mint négyszáz jelmezbe öltözött ördög vonul fel az utcákon ezen a napon. A menetet Szent Miklós vezeti, aki megvédi a gyerekeket az utána menetelő remségektől.
Angliában január 6-a a karácsonyi ünnepkor lezárása, a karácsony utáni tizenkettedik éjszaka, ami formálisan zárja a karácsonyi időszakot, a régi hagyományok szerint farsangi jellegű, vidám ünnepléssl (lakomák, táncok, zene, drámai játékok).
Miért 13 nappal később ünneplk az ortodox katolikusok a karácsonyt?
Január 6-án és 7-én vilgászerte több millió ortodox katolikus ünnepli a karácsont – majdnem három héttel azután, hogy a nyugati katolikusok megtartották az ünnepet, sőt már a szilveszteren is túl vannak. Több európai országban, például Szerbiában, Oroszországban, Ukrajnában, Grúziában vagy például Afrikában Egyiptomban és Etiópiában a szenteste csak január 6-án jön el.
A különbség abból ered, hogy nyugati katolikusok már naptárat használnak, és máshoz értelmezik azt, mint keleti hittársaik. 1582-ben ugyanis XIII. Gergely pápa bevette az azóta világszerte elterjedt Gergely-naptárat, melyet ma is használunk. A naptárreformot eredetileg azért javasolták, hogy húsvét dátuma közelebb esen a tavaszi napfordulóhoz, így a régi – ortodox katolikusok által ma is használt – naptárhoz képest az ünnepek 13 nappal előrébb csúsztak. Köztük volt december 25-ei karácsony is.
Görögországban, Bulgáriában és Jeruzsálemben élő ortodox keresztények később, 1923-ban átvettk a Gergely-naptárat, így náluk a karácsony pont ugyanarra a napra esik, mint a nyugati hittársaiknál. A keleti ortodoxok azonban megtartották a régi, Kr. u. 46-ban bevezetett naptárat vagyis az új rendszerben 13 nappal későbbre, január 6-ára esett a karácsony.
Azokban az ortodox országokban, amelyek átvették a Gergely-naptárat, mint Bulgária vagy Görögország, a papok gyakran feszületet dobank a folyókba és tavakba, meyekért a hívők lebuknak a jegyes vízbe, hogy újra felhozzák azt. A hagyomány szerint az a személy, aki visszaszerzi, megszabadul a gonosz szellemektől, és egészsége lesz évben.
A farsang kezdete
Vízkereszt egyben a nagyböjtig tartó farsangi időszak kezdetét is jelzi. A farsangi időszak hossza nagyon változó, a nagyböjt kezdetét jelző hamvazószerda időpontjától futt. Magyarországon a a farsangi szokások a középkorban honosodtak meg, a farsang elnevezése középkori német eredetű lehet. A farsang a közelgő tavasz örömünnepe, egyben a tél és tavasz jelképes küzdelmének megjelenítése is.
