Skip to content

Cserebere (afrikai népmese)

    Cserebere

    Egy embernek volt egy kevéske méze. Odaadja a nagyanyjának. Az megeszi. Mikor az ember visszajön, követeli a mézét. De az öregasszony megette. Gabonát ad neki helyette. Tyúkok jönnek, meglátják a gabonát. Nekik adja.

    Megeszik az egészet. Mikor megették, az ember visszaköveteli. A tyúkok egy tojást adnak neki cserébe.

    Elindul, és labdázó pásztorokkal találkozik. Azt mondja nekik:

    – Adjátok ide a labdátokat, hadd nézzem meg! Odaadták. Azt mondja:

    – Rossz ez a labda.

    A tojást adja oda nekik, és azt mondja:

    – Itt az én labdám, dobjátok el a magatokét.

    Játszani akarnak a tojással, de az eltörik. így szól erre az ember:

    – Adjátok vissza a tojásomat, mennem kell.

    – Eltört.

    – Akkor fizessétek meg! Botokat adnak neki.

    Elmegy, és elefántokkal találkozik:

    – Erősek vagytok?

    – Erősek – válaszolják az állatok.

    – Törjétek hát el ezeket a botokat! Az elefántok eltördelik.

    – Fizessétek meg a botjaimat! – mondja erre.

    – De hiszen te kérdezted, hogy erősek vagyunk-e! De azért adnak neki egy kést.

    Elmegy, és emberekkel találkozik, akik éppen egy marhát nyúzna éles nádszálak segítségével. Azt mondja nekik:

    – Ez nem jó így, dobjátok el a nádat.

    Odaadja a kést. Lenyúzzák a marhát, és leteszik a kést a bőr mellé Az ember eldugja a kést, és így szól:

    – Adjátok vissza a késemet! Keresik, de nem találják, így szól az ember:

    – Fizessétek meg a késemet!

    Odaadják neki a marha farkát, érre elmegy.

    Elérkezik egy mocsárhoz, bedugja a marha farkát a földbe, segítségé kiáltozik. Odaérkeznek az emberek. Azt mondja nekik:

    – Húzzátok ki a marhámat, elsüllyedt az iszapban.

    Húzzák, húzzák, de csak a farkát húzzák ki a földből. Azt mondja erre az ember:

    – Szétszaggattátok a marhámat, fizessétek meg. Száz ember volt ott; mind a száz fizetett neki: száz marhája lett, úr lett belőle.

    (fordította: Radnóti Miklós)

    Pin It on Pinterest