Skip to content

Arany László: A farkastanya

    A farkastanya
    Kattints a post értékeléséhez!
    [Összesen: 2 Átlag: 4]

    Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperencián is túl volt, volt egy tojás. Ez a tojás megindult világra. Görgött, görgött, egyszer előtalált egy rucát. Azt kérdi tőle a ruca:

    – Hová mégy, tojás koma?

    – Megyek világra.

    – Én is megyek, menjünk együtt.

    Mennek, mendegélnek, előtalálnak egy kakast.

    – Hová mentek, ruca koma?

    – Megyünk világra.

    – Én is megyek, menjünk együtt.

    Megint mennek, mendegélnek, előtalálnak egy varrótűt.

    – Hová mentek, kakas koma?

    Megyünk világra.

    – Én is megyek, menjünk együtt.

    Megint mennek, mendegélnek, előtalálnak egy rákot.

    – Hová mentek, tű koma?

    – Megyünk világra.

    – Én is megyek, menjünk együtt.

    Megint mennek, mendegélnek, előtalálnak egy lovat, végre pedig egy ökröt.

    Mentek aztán, mendegéltek, egyszer rájok esteledett. Ott volt egy kis ház, abba bementek. Ki-ki lefeküdt a maga helyére. A tojás belefeküdt a tüzes hamuba. A ruca meg a kakas felültek a kandalló tetejére. A rák belemászott egy dézsa vízbe. A tű a törülközőbe szúródott belé. A ló lefeküdt a ház közepére, az ökör meg a pitvarba.

    Egyszer jön ám haza a tizenkét farkas, akiké a kis ház volt. A legöregebb még messziről elkezdett kiabálni:

    – Phű, phű, de idegen szagot érzek! Ki mer bemenni?

    Volt köztük egy hányaveti, az azt mondta, hogy ő bemegy, ha ezer ördög van is odabent, nem félek én semmitől.

    Be is ment. Hogy az övék volt a ház, egészen tudta a dörgést, mi hol áll. Legelőször is a kandalló tetején kereste a gyújtófát, hogy majd mécset gyújt, de a kakas meg a ruca elkezdtek lármázni, akkor belenyúlt a hamuba, hogy majd parazsat keres, de a tojás elpukkant, szaladt a dézsához mosakodni, ott meg a rák csípte meg ollójával, azután szaladt a törülközőhöz, ott meg a tű szúrta meg, nagy ijedten a ház közepére ugrik, ott a ló rúgja oldalba, amint szaladt kifelé, az ökör is nekiesett, felkapta a szarvára, az udvar közepére lökte.

    Erre elkezdett ordítani, mint a fába esett féreg, szaladt a többi farkasokhoz.

    – Jaj, fussunk, fussunk! Égszakadás! Földindulás! Valamennyi ördög, mind odabent van.

    Nyúlok a hamuba,
    Meglőnek puskával.
    Szaladok dézsához,
    Megvágnak ollóval.
    Kapkodok kendőhöz,
    Banya szúr tűjével.
    Futok ajtó mellé,
    Kilöknek lapáttal.
    Szaladok pitvarba,
    Vesznek vasvillára!
    Egy kiált: Hep-hep-hep!
    Más ordít: Add feljebb!
    Akkor nagyot estem,
    Bezzeg jaj volt nekem.

    Akkor nekiindultak, még most is szaladnak, ha meg nem álltak.

    Pin It on Pinterest