Egy ritka bátor papagáj kitört a rácsos kalitkából. Kint magához intett néhány cinkét, pintyet, hogy mint szabad szellem, szónoklatot tartson a rabtartók ellen. És mert gyakorlott lett régen a beszédben, el is kezdte szépen, a Nagy Igazságot rikoltva szét: – Gyurrrika Széép!

Egy szürke kis veréb boldogságban úszott, mikor meghallotta, ma jobb, mint egy túzok. Az állatok, mint a veréb, erre-arra felfülelnek, s ha az egész nem felel meg, kicsipkedik az igazság nekik tetsző felét.

Az elefánt elmélázva a tópartra kocogott, és nem vette észre lent a fűben a kis pocokot. Szerencsére agyon mégsem taposta, csak az egyik lábikóját egyengette laposra. – Ej, de bánt, ej, de bánt! – sopánkodott az elefánt. – Hogy sajnállak, szegényke! Büntetésül te most tízszer…

A nagyságos zsiráf fennhordta az orrát. Társait lenézte, mint kényúr a szolgát. Külön koszton élt fent, lombot csemegézett Míg odalent mélán legelt a személyzet. A világ sok ilyen csúf esetet ismer. Így megy, ha magasra kerül fel egy kis fej.

Csömörön élt az öreg dőre Göre Döme, annak volt egy csengeri csengős pörgeszőrű göndör csődöre. De bármilyen pörgeszőrű göndör csődör volt Csömörön az öreg dőre Göre Döme csengeri csengős csődöre, nem szerzett neki virgonc, kenceficés kancát időre az örökkön ődöngő-lődörgő dőre öreg. Így hát csurig…

A szívélyes gólya mit vett a fejébe? Meghívta a nyájas varangypárt ebédre. Sőt továbbment – még a kicsik is jöhetnek! De azt már nem mondta meg, hogy csak köretnek…

Magyar kuvasz: – Úgy tudja, ezt nálunk meg sem engedik? Csaholhatom reggelig! Magát rosszul informálták, azt hiszem, mert ugatni szabad nálunk, csak harapni nem! Orosz lajka: – Hogy ne nőjön! Nincs rá keret. Vakkantgatom csak a felet, mert látom, már mértéktartó. Nem nyikkanok, ha már…

Monoton üget a süppedő homokon a sivatag lova, a tétova teve tova. Hátán rezegve mozog a rozoga kúp alakú púp. A helyzete nem szerencsés. Apró szemcsés homokkal telve a füle, a nyelve. Sóvár szemekkel kutat kutat. Még öt-hat nap kullog baktat. Az itató tava távol,…