Skip to content

Kányádi Sándor: Volt egyszer egy ember

    Volt egyszer egy ember,
    volt szakálla kender,
    cseremakk pipája,
    lapi a dohánya.

    És hogy lenne mindig
    pipája, dohánya,
    felköltözött lakni
    egy nagy cserefára.

    Ott egész nap füstölt,
    a füsttől meg prüszkölt.
    És addig mind füstölt,
    addig-addig prüszkölt,

    odalett a fának
    minden makkja, lombja,
    se pipa, se hozzá
    füstölnivalója.

    Mit volt mit tennie,
    lemászott a fáról,
    font egy hosszú ostort
    a kenderszakállból.

    Azzal csettinget most,
    a fa alatt állva,
    s várja, hogy majd lenne
    pipája, dohánya.

    Pin It on Pinterest