Három nagynéném volt, három szőke, szőkeségük lesz itt rímbe szőve. Három nevesincs lány, hajuk sátra júliusi érett árpatábla. Három fehér lábú, harangszoknyás, homlokukon megtört minden rontás. Hárman kompra szálltak, felhős ég volt, nevetésük gyöngyöt bugyborékolt. Örvény-palotában zölden állván leste szőkeségük vízi bálvány. Kanyargott alattuk vízi…
Irkalap Sinka füzetéből
