Sarkady Sándor: Újévi köszöntő Komámuram bújjék be! Mi jót hozott újévre? Komatálat, bablencsét, Kívánok jó szerencsét. Cifra csizmát, cifra szűrt, Teli pincét, teli csűrt, Fehér cipót, piros bort, Decemberi disznótort. Rámás csizmát, kalapot Tizenhárom malacot Ezer tyúkot, búbosat Egy bukszát, de púposat. Almát, körtét, potyogóst Libát, kacsát, totyogóst Lova járjon csikóval Borát mérje akóval….
Kormos István: Kerek esztendő Az év kisöccse Január – Fázós bokájú cinke száll, s ha hull a hó, sírón csicseg, de sírását ki érti meg? Fagy csöndül, mint a citera, kéne egy bögre jó tea, vagy messze elhajítva kucsmánk, naplángos Afrikában futnánk! Szaladoz a szánkó, hóba nyomot szántó. Kismalac a szánkás – Fején piros…
Bódai-Soós Judit: Január Amikor a Tél megrázza a szakállát, hullani kezd a hó a Földön. Január, a Tél középső fia, kisgyermek korában nagyon irigyelte ezért édesapját. Szerette volna, ha neki is van valami hasonló tudománya, de ahhoz persze még mindenképpen kicsi volt, hogy szakállt növesszen. Mivel azonban ez a dolog annyira érdekelte, hogy…
Mester Györgyi: A szegények karácsonya A település minden tekintetben kicsi volt, csupán egy volt benne nagy, a szegénység. A néhány módosabb gazda csak azért nem költözött el onnan, mert földjeik a faluhoz kötötték őket. A község vezetője – a településhez hasonlóan -, kicsi volt, alacsony termetű, vézna emberke, de külső adottságait ellensúlyozván, nagy szívvel rendelkezett,…
Kányádi Sándor: Ül a tél a hegy tetején Ül a tél a hegy tetején. Fehér kucsma van a fején. A hátán meg fehér suba. Készülődik a faluba. Tápászkodik, fölkel s jövet fehér terveket szövöget. Szórja, hinti, hol elhalad, két marokkal a friss havat. Fehéredik domb és lapály. Olykor-olykor a tél megáll. Gondos gazdaként széttekint, aztán munkába fog megint….
Mester Györgyi: Karácsonyi mese Egészen december közepéig nem esett egy szem hó sem. Ugyanakkor a nagyon hideg reggelek miatt félő volt, a szántóföldeken elvetett mag kifagy, és a következő évben soha nem látott éhínség sújtja a falut. Azután, egyik napról a másikra, mégis csak elkezdett havazni. A szegényes viskókat egyformává varázsolta a hófehér paplan….
Gyurkovics Tibor: Vers a Mikuláshoz Miki, Miki, Mikulás, hova bújsz, hova állsz, mennyi aranyat találsz a csomagban? Vár rád a gyerekcsapat, ide add, oda add a cukrot, a kosarat, gyere gyorsan! Azt hiszed, nem láttalak a jegenyefák alatt? Lopództál egy nagy halom dióval a válladon! Bármily csendben lépeget bakancsod a rét felett, minden gyerek észrevett…
Donászy Magda: Télapó ünnep Itt van már a Télapó, Tele van a zsákja, Mosolyog az arca Örömünket látva. Énekeljünk néki, senki nem vár biztatásra. Így búcsúzik tőlünk: A viszont látásra!
Kormos István: A Télapó Vackornál Hóha, hóha, hóha, hó! Mi csudát hozhat egy boglyos, lompos, loncsos és bozontos, piszén pisze kismackónak, ugyan mit is Télapó? Mert ahány gyerek, ha közel ünnepe napja, apraja, valamint nagyja egyformán tudni akarja, mi csudát reméljenek. Hóha, hóha, hóha, hó! Senki nem tudhatja jobban, hogy a kölyökkobakokban hány kívánság összekoccan,…
Mester Györgyi: Mikulás a vonaton Julcsiék babalátogatóban voltak Ausztriában. A kis újszülött érkezése igazi nem várt csoda volt, hiszen az anyukája – Julcsi negyvenéves nagynénje – már rég lemondott a gyerekáldásról, amikor bekövetkezett ez a hihetetlen dolog: kisbabája született. Bár tél volt, az óvodáskorú Julcsi és szülei nekivágtak a nagy útnak, mert nem csak látni…