Gárdonyi Géza: A mindentudó kalap Volt nagyapónak egy sima szőrű, magas tetejű fekete kalapja. Sokszor meséltek róla. Azt mondták, hogy aki azt a kalapot a fejére teszi, mindent tud. Lám, nagyapó is milyen okos, mindenhez ért: tud olvasni az újságból, szépen szóló fűzfasípot farag, malmot csinál a papirosból, sőt azt is meg tudja mondani, hogy…
Mészöly Miklós: A bánatos medve Volt egyszer egy medve, sose volt jókedve. Dirmegett-dörmögött, mintha semmi másra nem lett volna oka, csak búslakodásra. Ha mézet nyalogatott, nem volt elég édes. Ha a nap kisütött, nem volt elég fényes. Még az odúját is szűknek találta, kint aludt inkább egy bokor aljába. Bezzeg tüsszögött is reggelre kelve —…
Kolozsvári Grandpierre Emil: Hogy lesz jó? Hol, hol nem, élt egyszer egy öregember. Ennek az öregembernek semmije sem volt kicsi fián meg a szamarán kívül. Egy nap az öregember arra ébredt, hogy a kamra üres, a padlás üres, a pince üres. Sehol semmi, hogy bár egy falást ehetnének. Gondolkodott az öregember, hogy most mitévő legyen. Addig-addig…
Gárdonyi Géza: A kiskacsák Még javában tartott a tél, mikor Kácsa anyó ráült a tojásaira. Kilenc tojása volt összesen. Tudta azt Kácsa anyó, hogy abból kilenc kiskacsája lesz. Mikor a hó elment, Kácsa anyó fülelni kezdett a tojásokra. – No, melyitek él már? Amelyik él, zörgessen. Egyszer csak megkoppant az egyik tojás. Gyönge kopogtatás…
Móra Ferenc: Talpas Talpas mindig azt tartotta, hogy ő a legnagyobb úr a tanyán. Tyúk, macska, kismalac, mind eltakarodott az útjából, ha neki sétálhatnékja támadt az udvaron. A verebek rá nem mertek szállni a kerítésre, ha az ő haragos morgását hallották. Még a kakasnak is torkán akadt a kukorékolás, ha Talpas kidugta a…
Benedek Elek: Mackó úr és az ordas koma Mackó úr meg Ordas koma egyszer régen együtt indultak el ennivalót keresni. Amint mennek, mendegélnek, egyszerre csak édes illat csapta meg Mackó uram orrát. Egy fa odvában elvadult méhek gyűjtötték a gyönyörű lépes mézet. Természetesen azért, hogy az ő életét édesítsék meg vele. Mackó uramnak azonban lehetett már egynémely keserű…
Móra Ferenc: Mi van a talicskán? Nagyon öreg ember már nagyapó. Haja, bajusza, szemöldöke fehér, mint a hó, hanem a képe piros, a mozdulata fürge, a járása sebes. Ha kérdezik tőle, hogy ugyan mennyi idős már, akkor azt mondja rá: — Két hetes. Mikor aztán ezen nevetnek, akkor nagyapó is elmosolyodik. — Ejnye, ejnye, hogy énnekem…
Lev Tolsztoj: Miska Volt egyszer egy fiú, Miska volt a neve. Egy napon a gyermekek elindultak az iskolába. Miska is fogta a sapkáját és velük akart menni. De az édesanyja azt kérdezte tőle: — Hová készülsz, Miska? —Megyek az iskolába. —Kicsi vagy még, ne menj! — és az édesanyja otthon marasztotta. A gyermekek…
Csarusin: A tücsök Egy faház falában élt egy tücsök. Valami hasadékban bújt meg. Mihelyt leszállt az éj, a tücsök rákezdte: “Szrü-szür-szrü-szüri”. Cirpelt, cirpelt, dalolt, hegedült, úgy hangoskodott, hogy nem lehetett tőle meglenni. Még ha nappal cirpelt volna, azt csak megszokja az ember valahogyan, de éjszaka aludni kell! A napi munkában kifáradunk, pihenni akarunk,…
Lev Tolsztoj: Szudoma A pszkovi kormányzóságban, a porohovi járásban van egy kis patak, Szudoma a neve; a patak partjain két hegy emelkedik egymással szemben. Az egyik hegyen valamikor egy Visgorod nevű városka állott, a másik hegy pedig a régi időkben a szlávok ítélkező helye volt. Az öregek mesélik, hogy e hegy felett hajdan…