A viharmadár (indián mese) A tengerparton lakott egy indián család. Két felnőtt fiú volt a családban, az idősebb már házasember, gyermekei is voltak. Halat ettek, angolnát s mindenféle tengeri állatot. Egyszer azonban olyan viharos idő kerekedett, hogy nem tudtak halászni. Éjjel-nappal fújt a szél, és a család csaknem éhen pusztult. Ekkor az öregapa biztatta…
Marcel Aymé: A festődoboz Egy nyári délelőtt Delphine és Marinette kiment a tanya mögé, a rétre. Festődobozukat is magukkal vitték. A festődobozok egészen újak voltak. Alfréd bácsi hozta mind a kettőt, éppen előző nap, akkor volt ugyanis Marinette hetedik születésnapja. A kislányok köszönetképpen egy dalt énekeltek Alfréd bácsinak. A dal a tavaszról szólt; s…
Benedek Elek: Pünkösdi harangok Olyan szépen cseng a harang, Mintha nem is harang volna, hanem ezer harangvirág Imádságos szava szólna. Piros pünkösd vasárnapján Piros rózsa nyíl a kertben, Kis szívünkben tiszta öröm Imádsága énekeljen. Piros pünkösd vasárnapján Szálljon reánk a szentlélek, S térde hullva mondjunk hálát A mindenség Istenének.
5 vers Gyereknapra Tamás István: Gyereknapra Megtelnek a játszóterek, mókázik most minden gyerek. Körbe állnak, énekelnek, zsákba futva versenyeznek. Székre állva lángost esznek, szemük, szájuk lekváros lesz. Boldogok most kicsik, nagyok, ünneplik a gyermeknapot. Vántsa Zoltán: Gyereknap Gyermeknap van, tortát süt az Anyuka – szól a rádió, nekem szól a muzsika.Gyereknap van, felhők…
A kicsúfolt jaguár (indián mese) – Én vagyok a legerősebb és legokosabb állat – kérkedett büszkén a jaguár. – Ravaszságomnak, erőmnek és állhatatosságomnak nincsen párja a földkerekségen. Én vagyok az őserdő ura, nemhiába, retteg tőlem mindenki. Ott ült egy faágon egy kis kabóca, még az énekléssel is felhagyott, úgy figyelte, leste a jaguár minden szavát,…
Mitől van a zsiráfnak olyan hosszú nyaka? (afrikai mese) A kis antilop szeretett jól élni: szerette a jó ételeket, italokat. Manapság az állatok nem isznak mást, csak vizet, de azokban a régmúlt időkben bizony még úgy szüretelték a pálmabort, akárcsak az emberek ma. A kis antilop a maga borát olyan állatoktól vásárolta, akik föl tudtak kúszni a fára, hogy…
Illyés Gyula: Gyöngyharmat János Hol volt, hol nem volt, volt egyszer, hogy elmentem Peregre, a mesék elejbe, ott voltak a mesék jászolhoz kötözve. Eloldtam egy cifrát, elmondok egy kurtát. Volt egyszer a világon egy királyasszony. Annak a királyasszonynak nem volt gyereke, pedig nagyon szerette volna. Amit csak lehetett, mindent megtett, de csak nem született…
A vándorló róka (orosz népmese) Élt egy faluban egy vándorló róka. Tyúkot talált és elindult vele. Ment, mendegélt, amíg rá nem esteledett. Ekkor betért egy házhoz, de nem talált senkit otthon. Na jó, ment tovább a másikhoz, bekiáltott: – Nénike, nénike! Kijön a gazdasszony. – Ki az, ki van ott? – Én vagyok, egy vándorló…
Illyés Gyula: Az állatok nyelvén tudó juhász Ahogy mentem, mendegéltem, elmentem Pelegre, ott láttam jászolhoz kötözve a sok mesét, abból választottam ezt a legszebbiket. Hol volt, hol nem volt, még az Óperencián is túlnan volt, az üveghegyen innen volt, kidőlt, bedőlt kemencének egy csepp oldala se volt, teli volt kaláccsal, egy se volt benne. Hát hol volt,…
La Fontaine: A molnár, a fia meg a szamár Szegény volt a molnár, s nyakán élt a fia. Egyetlen szamarát el kellett adnia. Hogy kényes bokáit kőben meg ne zúzza, lábainál fogva fölkötik egy rúdra, vállukra veszik, és mennek a teherrel, a molnár és fia. Szembejön egy ember, s elkezd hahotázni:”Viszik a szamarat! Nem a csacsi hármuk közt a…