Grimm: A bátor szabócska Egyszer egy szép nyári reggelen a szabócska az ablaknál ült a munkaasztalánál, és vidáman varrogatott. Éppen arra ment az utcán egy parasztasszony, kosárral a hátán, és nagyban kiabálta: – Lekvárt vegyenek! Lekvárt vegyenek! A szabócska szerette az édességet, s a lekvárnak már a neve hallatára is megnyalta a szája szélét….
A bölcs tanács (indiai mese) Élt egyszer egy herceg Kasmírban, aki igen szerette a zenét és fölöttébb becsülte a tudósokat. Csak sokára került trónra, de addig sokat olvasott, tanult, hogy minél bölcsebben irányíthassa majd alattvalói sorsát. Legbölcsebb tanítójának szép házat ajándékozott a királyi palota mellett, és gyakran kérte ki az agg tanácsát. Ha ideje…
Marék Veronika: Első nap az óvodában Zizegtek az erdőszéli fűszálak. Bokrok hajladoztak a gyenge szélben. Élénken csevegtek egymással a fecskék. – Ui, ui – visított fel valaki a sűrűben. A madarak riadtan elhallgattak. – Nem akarok elmenni sehova! – kiabálta a vadmalac. – Ó, ó, malackám! – nyugtatta a mamája. – Meglátod, milyen jó lesz az…
Móricz Zsigmond: A vödör és a kút Egy madárka megszomjazott. Közel volt a kút, hát odarepült. Gondolta, kér a vödörtől egy kis vizet. A vödör éppen vízzel telten pihent a kút szélén.Méltóságosan és komolyan nézte a napsugarakat, melyek a vizén táncoltak, és pajkosan lemerültek a fenekére. – Kérlek, vödör, engedd meg, hogy egy kis vizet ihassam belőled!…
Móricz Zsigmond: A császár édesanyja Volt egyszer a magyaroknak egy derék királyuk, úgy hívták, hogy József császár. „Kalapos király”-nak is csúfolták, mert sose koronáztatta meg magát. Azt akarta, hogy a magyarok németekké legyenek. Hiába, német volt szegény. Az is igaz, hogyha magyar ember kerülne a trónra, ez meg azt szeretné, ha a német is magyar…
Romhányi József: Körkédés a kutyákhoz: miért ugatják a teliholdat? Magyar kuvasz: – Úgy tudja, ezt nálunk meg sem engedik? Csaholhatom reggelig! Magát rosszul informálták, azt hiszem, mert ugatni szabad nálunk, csak harapni nem! Orosz lajka: – Hogy ne nőjön! Nincs rá keret. Vakkantgatom csak a felet, mert látom, már mértéktartó. Nem nyikkanok, ha már sarló, s ha még a…
A falánkság büntetése (indián mese) Azt mesélik, hogy az azték birodalom uralkodója egyszer óriási lakomát rendezett a hatalmas isten, Kecalkoatl tiszteletére, amelyre meghívta az egész királyság kiválóságait, papjait és harcosait. A szolgák egész hada serényen hordta a királyi palota elé terített gyékényre a finomabbnál finomabb falatokat, pecsenyéket és gyümölcsöket. Az auramadár meg egyre csak ott…
Benedek Elek: A táltos asszony A tatárjárás idejében élt Gyergyóban egy Bákainé nevű székely asszony, aki messze földön híres volt a táltosságáról. Égiháborút, jégesőt, földindulást, minden nagy veszedelmet megjövendölt előre. Egyszer, egy vasárnap, mikor a népek jöttek ki a templomból, azt mondja Bákainé: – Atyafiak, valamit mondanék, ha meghallgatnátok. Úgy tudjátok meg, hogy nem sok…
Csoóri Sándor: Macskapiac Macskát veszek, macskát adok, macskapéci lakos vagyok. Tíz az ára, húsz az ára, ne költsetek vasmacskára. Van szelíd és van vad is, egerésző bajnok is. Tíz az ára, húsz az ára, ne költsetek vasmacskára. Egy vak tehén százszor annyi, holott nem tud dorombolni. Tíz az ára, húsz az ára, ne…
Eset a hó (vers) Egy decemberi hajnalon, Peti kinéz az ablakon. Anya nézd! Fázott az udvar, Betakarózott fehér takaróval. Anya nézi, ez bizony hó. Elámul Peti, hát nem takaró? Takaró az kincsem, hóból való. Peti nem érti, hogy lehet hó a takaró. Mondd anya, milyen a hótakaró? Fehér, hideg és melegben olvadó, Épül a…