Mint minden későbbi ünnepnek, a pünkösdnek is a pogány (többistenhívő) korokba nyúlik vissza az eredete. Azokon a vidékeken, ahol létezik az évszakok körforgása, természetes volt, hogy megünnepelték a tél végét és a tavasz beköszöntét.

Így az ókorban mindenütt volt kultusza a tél jelképes eltemetésének, és a természet éledését nagy vigasságokkal, tánccal, lakomával, színjátékokkal ünnepelték. Később, a zsidó vallásban az aratás befejezését ünnepelték a tavaszi időszakban, éspedig az Egyiptomból való szabadulást, vagyis a zsidó húsvétot követő 49-50. napon.

Valószínűleg ekkor tapadt hozzá az ünnephez a pünkösd név, amelynek hangalakja a görög pentekoszté szó átalakulásaiból keletkezett. A zsidóságnál az ünnepen áldozatbemutatás is volt: az első termést, a zsengét mutatták be ilyenkor Istennek. A történelem során azután ez a zsidó ünnep egyre fontosabb szerepet kapott. Az időszámítás kezdetén pl. ehhez az időponthoz igazították az új törvények kihirdetését is. Később pedig az ünnepet átvette, de egyben át is értelmezte a keresztény vallás.

Ebben a pünkösd nemcsak a tavaszi megújuláshoz, hanem az apostolok lelki megújulásához is kötődik. A hit szerint a Krisztus halálát és feltámadását – vagyis a húsvétot – követő ötvenedik napon lángnyelvek szálltak le az apostolokra, akik ezáltal megkapták a szentlelket.

Ezt korábban Jézus ígérte meg nekik.  Az apostolok tanítását a körülöttük összegyűlt, különböző tájakról, más országokból érkező emberek mindegyike a saját nyelvén hallotta.  Erre a csodára a zsidó tradícióban is léteznek utalások. Az ünnep népszerűvé vált, és a keresztény egyház ennek révén is egyre több hívet szerzett.

A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését.

Az egyik legismertebb pünkösdi hagyomány a királyválasztás. A versenyek során kiválasztott fiatal egy évig a falu kegyeltje lett, minden lakodalomba, mulatságba hivatalos volt, sőt még a kocsmában is ingyen ihatott, és apróbb stiklikért nem is büntették meg. Nem véletlen, hogy pünkösdi királyság néven ma is a mulandó sikert emlegetjük.

Pünkösd időpontja nem állandó, hiszen az ugyancsak változó húsvéthoz kötik. A katolikus húsvét mindig a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte után van (az ortodox keresztények számítása más logikájú, ezért hol egybeesik, hol eltér a két húsvét), a pünkösdöt húsvét vasárnaptól kezdődően számítják, vagyis ötven nappal később ünnepelik.

Magyarországon 1993 óta hivatalos munkaszüneti nap.