Skip to content

Mesék a farsangi fánkról

    Farsangi fánk története

    Arról, hogy a fánkot miért nevezik farsanginak többféle történet kering. Hogy melyik a valódi és melyik kitalált, azt nehéz eldönteni. Íme három történet a finom farsangi fánk eredetéről:

    Marie-Antoinette, aki farsangi mulatságok kedvelt kellékévé tette a fánkot

    Az egyik történet szerint Marie-Antoinette, a francia királynénak – akit XVI. Lajos egy karneválon ismert meg – egyszer csak sétálhatnékja támadt egy farsangi álarcosbál közepén. Így fogta magát, és elszökött a bálról, belevetve magát a város nyüzsgésébe. Mivel egy mézeskalács mester standja előtt közben megéhezett, vásárolt tőle egy fánkot. Ez a fánk annyira elnyerte királynői tetszését, hogy szinte azon nyomban beleszeretett az édességbe. Fel is vásároltatta a készletet udvarmesterével. Ezután, mint a mesében, az udvarába hívatta a fánksütőt, és töviről hegyire kikérdezte tőle a receptet. A királyi szakács ezután sokszor elkészítette, alakított a recepten, és annyira ízlett mindenkinek, hogy az udvar kedvence és a farsangi mulatságok egyik legkedveltebb hozzávalója lett.

    A farsangi fánk története, ahogy a német földön mesélik

    Egy másik történet szerint volt egyszer egy pék. Annak volt egy mihaszna felesége. A péket úgy hívták, hogy Krapfen. Sajnos nem élt sokáig, pedig a város apraja-nagyja hozzá járt a remek pékárukért. A megözvegyült asszony vette át a pékséget, és az addigi kényelmes élete munkás hétköznapokká változott. Bár a pékség továbbra is jól működött, és sokan jártak hozzá a fantasztikus portékáért, de sokat dolgozott érte. Egy nap, hogy, hogy nem, a kenyér nem sült ki időben. A vásárlók cifra káromkodások közepette, bosszúsan szidták a péknét, aki egyre mérgesebb lett a szégyentől.

    Berlini fánk
    Berlini fánk, a farsangi fánk egyik közkedvelt változata Németországban.

    Végül az egyik vendég teljesen kihozta a sodrából, megfogott egy darabka kenyértésztát, és úgy nyersen, bosszús lendítéssel elröpítette. A tészta célt tévesztett, és nem a mérgelődő vendég fején csattant, hanem a tűzön lévő edényben landolt, amelyben olaj fortyogott. A tészta a forró olajban gyorsan kisült. Ennek köszönhetően elkészült az első fánk. Azt már mondani sem kell, hogy a történet pont farsang idejére esett.

    Farsangi fánk, ahogy mi magyarok kedveljük

    Magyarországon a fánk a XIX. század környékén lett ismert, és egybeforrt az éve eleji hangulattal. A legismertebb farsangi fánk a szalagos fánk. A farsang a mulatozás, és a bőség időszaka, ehhez Magyarországon a kocsonya és a káposzta is hozzátartozik.

    Szalagos fánk
    Szalagos fánk

    A farsang január 6-án, vízkeresztkor kezdődik, és hamvazószerdáig tart. Ekkor búcsút mondhatunk a télnek, és örömmel köszönthetjük a tavasz eljövetelét. Gondoljunk hát januárban, erre a finom édességre, és mikor eljön az ideje, készítsük el szeretteinknek, hogy ezzel is hamarabb jöjjön a tavasz!

    Pin It on Pinterest