Valaki az erdőben elvesztett egy hatalmas, szőrmével bélelt bőrkesztyűt. Ott feküdt a galagonyabokor aljában. Barna színe teljesen egybeolvadt a környező avar színével. A kis állatok mégis észrevették. A kesztyű meleg volt, tágas volt, kuckórakásra kiváltképpen alkalmas. Beköltöztek hát a kesztyűbe:
a pocok a nagyujjába,
a cinke a mutatóujjába,
a béka a középső ujjába,
a szarvasbogár a gyűrűsujjába
s az öreg, rövidlátó hangya a kisujjába.
Ha beköltöztek be is rendezkedtek. Utána munkához láttak. Mindenki a saját mesterségéhez. Hű micsoda sürgés-forgás, micsoda kalapálás, kattogás, csattogás hallatszott a kesztyűből:
a pocok cipőt talpalt,
a cinke ruhát varrt,
a béka órát javított,
a szarvasbogár bútort gyalult
s az öreg, rövidlátó hangya kötögetett.
De egyszer csak vége szakadt a munkának. A kis állatok megéheztek. Hozzáfogtak a z ebédfőzéshez. Főtt, rotyogott az ebéd a kesztyűben:
a nagyujjban bableves,
a mutatóujjban mákos csík,
a középső ujjban töltött káposzta,
a gyűrűsujjában sonkacsülök
s a kisujjában tejbegríz.
Délután egy kicsit pihentek. Majd saját mulatságára mindenki muzsikált egy kicsit. Ez volt még csak az igazi zaj, ricsaj, zenebona!
a pocok hegedült,
a cinke zongorázott,
a béka szájharmonikázott,
a szarvasbogár trombitált
s az öreg, rövidlátó hangya sírdogált.
Estére elunták a mókát. Vacsoráztak. Egy kicsit sétáltak a patakparton. Utána a kesztyű tágas tenyerében klubnapot tartottak:
a pocok és a béka sakkozott,
a cinke televíziót nézett,
a szarvasbogár újságot olvasott
s az öreg, rövidlátó hangya énekelt és kötögetett.
Tíz órakor elbúcsúztak egymástól. Aludni ment mindenki a kesztyű ujjaiba:
a pocok a nagyujjába,
a cinke a mutatóujjába,
a béka a középső ujjába,
a szarvasbogár a gyűrűsujjába
s az öreg, rövidlátó hangya a kisujjába.
Móra Ferenc 1934. februárjában halt meg, amikor Magyarországon még híre sem volt a televíziónak. Angliában csak kísérleti adások voltak a ’30-as években. Ha feltesszük, hogy Mórának volt híre a televízióról, akkor sem tartom valószínűnek, hogy gyerekek számára írt aranyos meséjét egy alig ismert találmánnyal színesítse.
Kérdésem, hogy hogyan és mikor kerülhetett a mesébe, hogy a kesztyű mutató ujjában lakó cinke televíziót nézett a klubnapon.
Bár több forrás arra utal, hogy Móra Ferenc meséjéről volt szó. Sőt mesekönyv is jelent meg Móra Ferenc nevével „A kesztyű” címmel. Írásos nyomát nem találtam, így valószínű átdolgozás, ami az oldalon szerepel. Annyit kiderítettem, hogy Varga Katalin neve alatt jelent meg a Gőgös Gunár Gedeon című gyerekkönyvben, így a szerző nevét javítottam. Köszönöm az észrevételt, így valószínű Varga Katalin az itt szereplő mese szerzője. Sőt a 100 Folk Celsius együttesnek is megjelent egy gyermekdala „Kesztyűmese” néven, Varga Katalin műve nyomán. Az alaptörténet ugyanaz, viszont a szöveget teljes átírták a dalban.