Jékely Zoltán: A három pillangó

A három pillangó
[Total: 0    Average: 0/5]

Volt egyszer három pillangó: az egyik sárga, a másik veres, a harmadik fehér. Vígan játszadoztak a verőfényes mezőn, hol ezen, hol azon a virágon táncoltak, s szinte fáradhatatlanok voltak nagy örvendezésükben. De hirtelen nagy zápor kerekedett.

Haza akartak repülni, de a ház ajtaját nem tudták kinyitni; s az eső mind jobban s jobban szaladt.

Elvergődtek hát a sárga és veres csíkú tulipánhoz, s így könyörögtek:

-Kis Tuli! Nyisd fel kelyhedet, hadd húzódjunk meg az eső elől!

De a tulipán így felelt:

-A sárgának meg a veresnek szívesen felnyitom, de a fehérnek nem!

Erre a sárga és a veres pillangó azt felelte, hogy ha fehér testvérkéjüket nem bocsátja be, úgy bizony inkább ők is kint maradnak.

Az eső pedig mind vastagabban szakadt. Elvergődtek valahogy a liliomhoz,  s megkérték szépen:

-Kis Lili! Nyisd fel kelyhedet, hadd húzódjunk meg az eső elől!

De a liliom így felelt:

-A fehéret örömest befogadom, de ti kettőtöket nem!

Erre a fehér pillangó így válaszolt:

-Ha testvérimet nem fogadod be, bizony én sem kívánkozom hozzád. Inkább ázzunk együtt, mintsem egymást elhagyjuk – és így hárman repültek ismét tovább.

Közben a nap meghallotta a sűrű felhők mögül a pillangók beszédét, s annyira megilletődött, hogy az eső elűzte, meleg fényt árasztott a kertre, s a pillangók szárnyát megszárította.

S a három pillangó újra táncolt, repkedett vígan, míg csak le nem áldozott a nap – amikor aztán szépen hazamentek együtt, lepihenni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük