Skip to content

Illyés Gyula : A kocsis meg a grófok

    Élt egyszer két komisz gróf. Mind a kettőre külön-külön nagyon haragudott a bérese, mert nagyon rosszul bántak velük. No de nem merték a gazdájukat visszaütni, mert bezárták volna őket.

    A két kocsis béres egyszer összetalálkozott. Panaszkodtak egymásnak, kérdezték egymástól:

    • Milyen a te gazdád?

    Az egyik azt mondta, hogy nagyon rosszul bánik vele. Ráfelel a másik:

    • Az enyém is olyan! Hanem tudod mit? Verjünk meg egymás gazdáját!

    Ha mindkettőnk a magáét veri meg, bezárnak bennünket! Majd ha egyszer kocsival megyünk egymásnak szemközt, te se térj ki, én se térek ki! Majd összeakaszkodunk, akkor majd verj az én gazdám nyaka közé! Én pedig a te gazdád nyaka közé verek! Így nem csuknak be bennünket!

    Úgy is történt. Mikor egyszer mentek egymásnak szemközt, olyan büszkén hajtott egyik is, másik is, hogy semelyik sem tért ki. A két gróf amúgy is haragudott egymásra. Ahogy összeakaszkodtak, mindjárt az egyik kocsis a másik grófjának a nyaka közé vágott, amaz pedig az ő gazdáját zuholta az ostorral.

    Azt mondta:

    • Ha te ütöd az én gazdámat, én is ütöm a te gazdádat!

    Így aztán jól elverték egymás gazdáját. Mikor látták, hogy most már elég lesz ezt a verést kiheverni, kitértek egymás elől.

    Elhajt az egyik egy darabon. Azt mondja a gróf a kocsisnak:

    • Ugye, te jobban megverted?
    • Jobban én, mert nagyobbakat sóztam a nyaka közé!
    • No, ezért borravalót adok.

    A másik gróf is kérdi:

    • Ugye, te jobban megverted?
    • Jobban én, mert nagyobbakat ütöttem rá.
    • No, ezért jó borravalót adok.

    Az is pénzt adott a kocsisának.

    Mikor a két kocsis találkozott, azt mondták egymásnak:

    • No, ezeket jól megtanítottuk. Ráadásul még a tandíjat is megfizették.

    Pin It on Pinterest