Húsvét ünnepe Magyarországon az év egyik legfontosabb vallási ünnepe, amelyen Jézus Krisztus feltámadására emlékeznek meg. Ennek tiszteletére szerte az országban szentmiséket és istentiszteleteket tartanak. A valláson kívül a tavasz eljövetelének ünnepe is. A nyugati keresztény vallás húsvét időpontját a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnapra tűzte ki, azonban a keleti keresztény vallás kissé más módon számol. Legkorábban március 22-ére, legkésőbb április 25-ére esik a nyugati kereszténység húsvét vasárnapja. A húsvét, és a hozzá tartozó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, vagyis nem esnek ugyanarra a napra minden évben. 2024-ben húsvét viszonylag korán, március 31-ére esik.
A húsvétot megelőző vasárnap – virágvasárnap – Krisztus diadalmas jeruzsálemi bevonulásának az ünnepe.
Húsvéti ünnepkör
A húsvéti ünnepkör a farsang utáni negyvennapos böjttel kezdődik, amelynek mélypontja a nagypéntek, Jézus szenvedéseink és kereszthalálának az emléknapja. A hagyomány szerint negyvennapos böjt után az emberek teli kosarakkal indultak meg a templomok felé, hogy az abban vitt sonkát, főtt tojást, kalácsot és tormát már megszentelve, megáldva fogyaszthassák el este a húsvéti asztalnál.
Húsvéti locsolás
Húsvét hétfő a magyar néphagyomány szerint a locsolkodás napja. A szokás eredete a régi időkbe nyúlik vissza, alapja pedig a a víz megtisztító és megújító erejében gyökerezik. Vidéki falvakban még néhol napjainkban is kútvízzel locsolják a lányokat, de inkább kölnivel való locsolkodás a megszokott. Locsolóverset illik mondani, oldalunkon is találhatsz jó néhány locsoló versikét.
A locsolás után a fiúk a régi időkben tojást, szalonnát vagy festett tojást kaptak cserébe. Ezeket a vörös vagy lila hagyma héja, vörös káposzta vagy a zöld dió levének segítségével festették különböző színűre. Napjainkban a lányok és az asszonyok a férfiakat a locsolás napján vendégül látják, különféle ételekkel, kaláccsal és italokkal kínálják. Sok esetben a tojás mellé aprópénz is jár a locsolkodónak.
A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt.
Húsvéti szimbólumok
- A tojás az ősi termékenység szimbóluma, amely a világ szinte összes népénél fellelhető, a kereszténységben pedig a feltámadás jelképévé vált. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket.
- A húsvéti nyúl eredete kissé bizonytalan, nálunk német hatásra honosodott meg. Maga a nyúl szintén a termékenység szimbólumává vált, és szerte Európában a húsvét ünnepével társítják.
- A bárány az egyik legelterjedtebb húsvéti jelkép. A jelkép eredete bibliai történetre is visszavezethető vissza. A bibliai tíz csapás közül a zsidó népnek az utolsót nem kellett elszenvedniük, mivel áldozatként házaikat egy bárány vérével jelölték meg.
- Barka: Jézus Jeruzsálembe való bevonulásakor az emberek ruhájukat és lombos ágakat terítettek a Megváltó elé az útra, ma ennek emlékére barkát szentelnek a templomokban. De a barkavirág mást is jelképez. A barka bolyhos virágainak az ókorban különleges gyógyerőt tulajdonítottak.
- A hagyományos paraszti családoknál a téli disznóölések során készült a sonka, majd tipikusan a kora tavaszi böjt időszakában volt füstölés vagy érlelés alatt. A böjt során azt elfogyasztani nem lehetett, így legelőször húsvétkor kerülhetett a finom sonka, a húsvéti sonka az asztalra.
- Nálunk a fonott kalács húsvétkor népszerű és hagyományos étel, ez a hagyományos húsvéti kalács. A legtöbb országban a kalács ünnepi ételnek számít. Ennek oka az, hogy a néprajzkutatók szerint a kalács eredetileg áldozati étel volt.