A mi gólyánk

Gárdonyi Géza: A mi gólyánk

Egy nyári napon a hűs tornácon uzsonnáztunk, mikor apám egyszer csak fölmutatott a levegőbe és így szólt: – Ni, a gólya! Egy gólya jött szokatlanul nehéz repüléssel. Egyszer csak leereszti a szárnyát és lebukik az eperfánkra. Az ágak megtöredeztek alatta és az udvarra hullt. Csaknem…


Balatoni kecskekörmök

Benedek Elek: A kecskekörmök

Volt idő, gyerekek, hogy a Balaton partján, ahol most úri népek sétálnak fel s alá, kecskék legeltek. Na, ez rég volt, lehet annak sok száz esztendeje, talán ezer is. Már akármikor volt, elég az, hogy a Balaton partján még most is találhattok apró kövecskéket, csudásan…


A kaszáslegény

A kaszáslegény (norvég népmese)

Egy legény el akart szegődni kaszásnak, de az ő vidékén már nem kapott munkát, elindult hát északra, gondolta, a hegyek között későbben kezdik a kaszálást, talán még jókor érkezik. Vándorolt, vándorolt, meredek sziklákon kapaszkodott, rohanó vizeken gázolt keresztül. Alkonytájt sűrű köd támadt, havazni kezdett. A…


Napraforgó

Donászy Magda: Napraforgó

Nyár végére megérett a napraforgó barna magja. Zsuzska féltve őrizgette: – Szükség lesz rá hóba’, fagyba’, jó lesz majd a hideg télben, tollborzoló téli szélben, mikor a víz jéggé dermed, árva madár-eledelnek. Pár hét múlva sebbel-lobbal megjött a tél bunkósbottal. Lépte nyomán minden fagyott. Megálltak…


A fűzfáról, aki szépet álmodott

Móra Ferenc: A fűzfáról, aki szépet álmodott

Mikor a Tisza-parti füzesben télire vetkőződtek a fák, a legfiatalabb fűzfa sehogy se akart nyugovóra térni. Mindig akaratosan csóválta meg a fejét, valahányszor a szellő lesodort róla egy levelet. – Velem ne úgy bánj, mint a többi fűzfával! Én nem olyan fűzfa vagyok, mint a…


Vakáció

Zelk Zoltán: Vakáció

Hova menjünk, milyen tájra? Hegyre talán, vagy pusztára? Folyópartra, vagy erdőre? Faluszéli zöld mezőre? Lepkét fogjunk, vagy horgásszunk? Vagy mégiscsak hegyet másszunk? Akár erdő akár folyó, Gyönyörű a vakáció!


Vár a hegyen

Szakáli Anna: Vár a hegyen

Valamikor régen, amikor még a Tihanyi-félszigetet nem Tihanynak hívták, hanem Csendes-szigetnek, és nem félszigetként, hanem szigetként magasodott a mély és hűvös vizű tó, a Balaton fölé, egyszerű, de gazdag népek éltek a nagy víz partján körös-körül. Gazdagok voltak, mert az emberi élethez szükséges összes javakkal…


Nyári dél

Csoóri Sándor: Nyári dél

Miféle álom úszkál a szilvafák alatt, hová a nyár taszít? Arany csordában járnak a darazsak inni a vályuig. A pajta hűs terem, elhagyott ócska színház, kellékekkel tele. Kaszák s cséphadarók közé egy paraszt-Hamlet éppen beillene. Vakít az ól, falára lovat vés egy gyerek s a…


A darazsak pandúrja

A darazsak pandúrja

A mi szőlőskertünk nem valami nagy kert. Három lépés a hossza, hat lépés a széle, egy kis körtefa van a közepében. De az aztán olyan, hogy oda nem adnám az egész szőlőhegyért. A király kertjében nem teremnek olyan körték, mint ezen a fán. Ökölnyi nagyságúak,…


Balatoni kecskekörmök

Komjáthy István: Balatoni kecskekörmök

Ismeritek-e a Balatont? Pihentetek-e már kies partjain? Hallgattátok-e már a hullámok csacska beszédét, a nádasok súgását-búgását, a madarak kedves énekeit? Ha nem hallottátok még, akkor én most mesélek róla nektek. Mert a hullámok, a nádasok, a madarak suttogását, énekét érdemes meghallgatni! Csodálatos regékről tudnak, szebbnél…