Napraforgó

Donászy Magda: Napraforgó

Nyár végére megérett a napraforgó barna magja. Zsuzska féltve őrizgette: – Szükség lesz rá hóba’, fagyba’, jó lesz majd a hideg télben, tollborzoló téli szélben, mikor a víz jéggé dermed, árva madár-eledelnek. Pár hét múlva sebbel-lobbal megjött a tél bunkósbottal. Lépte nyomán minden fagyott. Megálltak…


A fűzfáról, aki szépet álmodott

Móra Ferenc: A fűzfáról, aki szépet álmodott

Mikor a Tisza-parti füzesben télire vetkőződtek a fák, a legfiatalabb fűzfa sehogy se akart nyugovóra térni. Mindig akaratosan csóválta meg a fejét, valahányszor a szellő lesodort róla egy levelet. – Velem ne úgy bánj, mint a többi fűzfával! Én nem olyan fűzfa vagyok, mint a…


Vakáció

Zelk Zoltán: Vakáció

Hova menjünk, milyen tájra? Hegyre talán, vagy pusztára? Folyópartra, vagy erdőre? Faluszéli zöld mezőre? Lepkét fogjunk, vagy horgásszunk? Vagy mégiscsak hegyet másszunk? Akár erdő akár folyó, Gyönyörű a vakáció!


Vár a hegyen

Szakáli Anna: Vár a hegyen

Valamikor régen, amikor még a Tihanyi-félszigetet nem Tihanynak hívták, hanem Csendes-szigetnek, és nem félszigetként, hanem szigetként magasodott a mély és hűvös vizű tó, a Balaton fölé, egyszerű, de gazdag népek éltek a nagy víz partján körös-körül. Gazdagok voltak, mert az emberi élethez szükséges összes javakkal…


Nyári dél

Csoóri Sándor: Nyári dél

Miféle álom úszkál a szilvafák alatt, hová a nyár taszít? Arany csordában járnak a darazsak inni a vályuig. A pajta hűs terem, elhagyott ócska színház, kellékekkel tele. Kaszák s cséphadarók közé egy paraszt-Hamlet éppen beillene. Vakít az ól, falára lovat vés egy gyerek s a…


A darazsak pandúrja

A darazsak pandúrja

A mi szőlőskertünk nem valami nagy kert. Három lépés a hossza, hat lépés a széle, egy kis körtefa van a közepében. De az aztán olyan, hogy oda nem adnám az egész szőlőhegyért. A király kertjében nem teremnek olyan körték, mint ezen a fán. Ökölnyi nagyságúak,…


Balatoni kecskekörmök

Komjáthy István: Balatoni kecskekörmök

Ismeritek-e a Balatont? Pihentetek-e már kies partjain? Hallgattátok-e már a hullámok csacska beszédét, a nádasok súgását-búgását, a madarak kedves énekeit? Ha nem hallottátok még, akkor én most mesélek róla nektek. Mert a hullámok, a nádasok, a madarak suttogását, énekét érdemes meghallgatni! Csodálatos regékről tudnak, szebbnél…


Pisztráng és a patak

Gazdag Erzsi: A pisztráng és a patak

Hol volt, hol nem…Erdő alján,domb tövén fakadt egy kis forrás.Addig-addig mozgolódott,nyújtózkodott,míg erecskévé nem cseperedett.Akkor meg elkezdett gőgicsélni,mint az apróka emberfiak: “Csepp-csepp,csobogó, ugrándozni jaj,de jó!” Ugrándozott,csacsogott,de beszédéből a csobogáson kívül semmi értelmeset nem tudtak kihámozni az emberek.Bezzeg megértette a pisztráng,aki egy napon egyenesen az égből pottyant…


Kánikula

Weöres Sándor: Kánikula

Szikrázó az égbolt aranyfüst a lég, eltörpül láng-űrben a tarka vidék. Olvadtan a tarló hullámzik, remeg, domb fölött utaznak izzó gyöngyszemek. Ragyogó kékségen sötét pihe-szál: óriás magányban egy pacsirta száll.


Balatonparton

Nagy László: Balatonparton

Balatonparton a nádi világban megbújtam egyszer s csuda szépet láttam bóbitás nádon nádi veréb fészket sás bokor alján kis vízicsibéket. Vad ruca moccant topogott a vízre barna liléit vízi útra vitte senki se látta csak magam csodáltam ott a víz partján még sokáig álltam. Játszott…