Csizmadiából lett pap

A csizmadiából lett pap

Hol volt, hol nem vót, az egyik faluba vót egy nagyon híres csizmadia. Nagyon szép csizmákot tudott csinyányi. Hát csak az vót a, mégis vót egy nagy baja. Ha nem is egy, hanem kettő. Az egyik az, hogy a kocsma mellett nem tudott elmenni, hogy…


A butyuta ember

A butyuta ember (népmese)

Élt egyszer egy bugyuta ember. Ez olyan ember volt, hogy amit mondtak neki, mindent elhitt; amit rábíztak, mindent elfelejtett. Egy napon megházasodott. Éltek nagy boldogságban. Boldogságuk talán még most is tartana, ha a búzájuk el nem fogyott volna. Azt mondja neki a felesége: – Menj…


A bölcs pásztörfiú

A bölcs pásztorfiú

Volt egyszer egy pásztorfiú, az minden kérdésre olyan okosan meg tudott felelni, hogy messze földön híre járt a bölcsességének. Fülébe jutott a dolog a királynak is, de az egy szót sem hitt az egészből.   -Ostoba mendemonda, semmi más – jelentette ki, valahányszor a pásztorfiú…


A lyukas zokni

Lázár Ervin: A lyukas zokni

Volt egyszer egy lyukas zokni. Új korában nem akárki lehetett, mert előkelő anyagból készült, és hetyke kék minták ékeskedtek rajta. De hát most már megöregedett. S mondom, volt rajta egy lyuk. Amolyan pöffeszkedő, cafrangos szegélyű. Bent laktak egy rozoga szekrény legrozogább fiókjának legalján. – Azért…


Mese az éhes kisegérről

Zelk Zoltán : Mese az éhes kisegérről

Egyszer volt, hol nem volt, nem is olyan régen volt, tavaly talán vagy tavaly előtt. S nem is olyan messze, csak éppen a hegyen túl, de a patakon innen, azon a mezőn, amelyiken fehér margaréta és zöld fűszálak nőnek, élt egy kis mezeiegér. Az is…


Nagyapó tréfái

Gárdonyi Géza: A jövendőmondó

Az eső beszorította a gyerekeket a szobába. Beszélgettek. Unatkoztak. – Tudok én egy jó játékot, – mondja nagyapó, – majd elmulatunk ezzel mindjárt. Azzal lenyír az újság széléből egy hosszú papirospántlikát és azt mondja: – Írjatok erre mindenféle foglalkozást. Hát a gyerekek felírták: pap, katona,…


A kesztyű

Móra Ferenc: A kesztyű

Valaki az erdőben elvesztett egy hatalmas, szőrmével bélelt bőrkesztyűt. Ott feküdt a galagonyabokor aljában. Barna színe teljesen egybeolvadt a környező avar színével. A kis állatok mégis észrevették. A kesztyű meleg volt, tágas volt, kuckórakásra kiváltképpen alkalmas. Beköltöztek hát a kesztyűbe: a pocok a nagyujjába, a cinke…


A fecskék

Móra Ferenc: A fecskék

Egy áprilisi reggel édesapánk csendesen kinyitotta a szobánk ajtaját. és közben ébresztgetett bennünket: – Halljátok csak, ti álomszuszékok, vendégeink érkeztek az éjszaka! Hallgassátok csak, hogy köszöntenek benneteket! A tornácról a hajnali csendességben élesen csicsergett be a köszöntő. Fittyfiritty, fittyfiritty kikelet kivirít. Terike, gyere ki, Ferike,…


Hópelyhek

Móra Ferenc: A kiváncsi hópelyhek

A nap éppen lement, amikor az erdő felett elkezdett esni a hó. No, anyó – mondta varjú apó a feleségének a nyárfahegyen –, azt hiszem, holnap fehér abrosznál esszük az egérpecsenyét. Nemsokára a búzamezők fölött kezdenek táncolni a hópihék. – Gyertek, gyerekek – csalogatták őket…


Kóc baba

Zelk Zoltán : Kóc, kóc

Kóc, kóc, csupa kóc, Szemöldöke, haja kóc. Hát még az a kisze-kusza, Földig érő nagy bajusza, Az is csupa kóc! Ág, ág, görbe ág, Görbe ágból görbe láb, El ne törd a derekát, Az se egyéb, csak egy ág, Az is görbe ág! Ez meg…