Skip to content

Kormos István: A szőre-veres-orra-hegyes róka

    Róka és a farkas

    Hol volt, hol nem,
    volt egy róka.
    Szőre veres,
    orra hegyes,
    boglyos farka szál-egyenes,
    maga híres,
    nevezetes,
    igen eszes,
    csupa furfang,
    csupa móka.
    Haj-haj,
    hajjaja!

    Ennek a híres rókának
    egy szép napon sétálgatván
    haj, de meggyűlt a baja!
    Baj,
    baj,
    de milyen?
    Fent nevezett
    szőre-veres,
    orra-hegyes,
    boglyos farka szál-egyenes,
    maga híres,
    nevezetes,
    igen eszes,
    csupa furfang,
    csupa móka,
    erdőn sétálgató róka
    egy farkasverembe pottyant,
    hogy feje belekoppant,
    a dereka beleroppant,
    maga döngve beleroggyant,
    és elnyúlt nagy keservesen
    farkasverem mélyiben.

    Tápászkodik nehezen.
    Körüljárkál
    a veremben,
    onnét nézi,
    mi van fennen,
    s mivel olyan szőre-veres,
    orra-hegyes,
    boglyos farka szál-egyenes,
    maga híres,
    nevezetes,
    csupa furfang,
    csupa móka,
    és beretva-eszű róka,
    azon töpreng,
    hogy a veremből magasba,
    föl az előbbi szabadba,
    ugyan mimódon megyen.
    Hoppsza!

    Micsinál?
    Leül a sötét veremben,
    leül ama szőre-veres,
    orra-hegyes,
    furfangra született róka,
    és éneket fabrikál.
    Lekottázza sebtiben,
    aztán énekelni kezdi,
    hangját fennen kiereszti,
    emigyen:
    „Kincsem, kincsem,
    ami nincsen,
    el nem lophat
    senki innen!”
    És íme a szőre-veres,
    orra hegyes,
    boglyos farka szál-egyenes,
    maga híres,
    nevezetes,
    villám-eszű róka hangja
    a farkast a közelbe csalja.

    Ül a veremhez közel,
    és az énekre fülel.
    Lenn a róka újra kezdi,
    hangját fennen kiereszti:
    „Kincsem, kincsem,
    ami nincsen,
    el nem lophat
    senki innen!”
    Közelebb ül a veremhez,
    verem szélihez a farkas,
    és az énekre figyelmez.
    Harmadszor is újra kezdi,
    köszörül torkán a róka,
    s hangját fennen kiereszti:
    „Kincsem, kincsem,
    ami nincsen,
    el nem lophat
    senki innen!”
    Zsuppsz!
    Hoppsz!

    Haja-hej!
    Valaki egy nagyot nyekken,
    de mekkorát a veremben!
    Huppan egy igazit:
    hupp!
    Nyikkan egy igazit:
    nyikk!
    Roppan egy igazit:
    ropp!
    Roggyan egy igazit:
    roggy!
    Koppan egy igazit:
    kopp!
    Kopp – a fej!
    No, ki az?
    Hát a farkas, a csikasz!
    Kincsért ugrott akkorát,
    de még milyen jókorát!

    Ahogy feltápászkoda,
    emígy szól a szőre-veres,
    orra-hegyes,
    boglyos farka szál-egyenes,
    híres-neves,
    hét-arasz-eszes rókához,
    emígyen Farkas koma:
    „Hallod-e, te,
    hola kincs?”
    Felel rá a szőre-veres,
    orra-hegyes,
    boglyos farka szál-egyenes,
    híres-neves,
    és csavaros eszű róka:
    „Komám!

    Nincs!
    Kinyitottad füledet?
    Hallottad énekemet?
    Kincsem, kincsem,
    ami nincsen,
    el nem lophat
    senki innen!
    Ez a kincs
    biza nincs!”
    Fáj a farkasnak
    a móka,
    hogy így rászedte
    a róka.
    Hanem most már mi legyen?
    Abból a komisz veremből
    hogyan jut onnét magasba,
    föl az előbbi szabadba,
    ugyan mimódon megyen?

    Szól a róka:
    „Haja-héj!
    Segítek én rajtad, pajtás,
    sose félj!”
    Tekeri nyakát a farkas:
    „De hogyan?”
    Felel a furfangos róka:
    „Majd csak lesz valahogyan!
    Állj két hátsó
    lábadra,
    én felugrok
    hátadra.
    Ugrok onnét fejedre,
    onnét pedig a magasba,
    föl az előbbi szabadba,
    szál-egyenes boglyos farkam
    hozzád visszaeresztve!
    Azt jól kapd meg
    rántok egyet!

    S ne lássuk többet a vermet!”
    A farkas két lábra áll
    aztán az a szőre-veres,
    orra-hegyes,
    boglyos farka szál-egyenes,
    maga híres,
    nevezetes
    fő-fő eszes,
    furfangba siketült róka
    hátán végigsántikál,
    ama ostoba vén farkas
    hátán végisétikál.
    Ugrik a fejére:
    kopp!
    Onnét pedig a magasba,
    föl az előbbi szabadba,
    hoppsza-hopp!
    Nem sokat hálálkodik,
    onnét eliramodik:
    „Ott vagy farkas, jó helyen,
    tied lehet a verem!”

    Pin It on Pinterest