Gyerekmese.info

– Honnan jöttél kis nyulacska? – Vadvirágos rétről, ibolyáktól illatozó erdő sűrűjéből. – Mit csináltál az erdőben? – Minden nyuszi festett. Én pingáltam a tojásra kéklő nefelejcset. – Mit láttál a hosszú úton? – Gyöngyös barkaágat, hajladozó aranyvesszőt, dalos madárkákat. – Miről szólt a madárének? – Ma van húsvét napja,…

Húsvét közeledtével megszaporodott a munka Húsvéti Nyuszi gyárában. A szomszédos falvakból ládaszámra érkeztek a friss tojások, melyek festésre vártak. Nyuszi egész családja lázasan dolgozott, hogy a sok szép hímes tojás időben elkészüljön. Így aztán nem csoda, hogy a munka hevében senki sem vette észre, hogy az egyik tojás kipottyant a…

Az erdei tisztáson gyülekeztek a nyulak. Kisebbek, nagyobbak, fiatalabbak, öregebbek, de mind azzal a szándékkal jöttek össze, hogy megbeszéljék a húsvéti teendőket Nyúl mama is kivezényelte kis családját, mert a legfiatalabb nyuszigyerekek még nem is éltek meg húsvétot, így nem tudták, milyen feladat vár rájuk. A legöregebb, legtapasztaltabb jelenlévő, Nyúl…

A tavasz a megújulás, a napsütés és az életre kelő természet időszaka, amely tele van csodákkal a kicsik számára. A kikelet a természet ébredésének csodálatos időszaka, amikor a fák rügyezni kezdenek, és a virágok kibújnak a földből. Meséink segítenek a gyerekeknek felfedezni a rügyet bontó virágokat, a csicsergő madarakat és…

Húsvét a keresztény vallás legismertebb ünnepe, amely Jézus feltámadásának ünnepe. A néphagyomány pedig sok szimbólumot kapcsol, ehhez az ünnephez. Nyuszi, bárány, tojás és a locsolkodás. Kis összeállításunkban összeválogattunk néhány szép mesét és verset az ünnepkörhöz kapcsolódóan. Húsvéti mesék Juhász Magda : Húsvéti mese Szaip Istvanné: Húsvéti nyúl meséje Móra Ferenc:…

Húsvét ünnepe Magyarországon az év egyik legfontosabb vallási ünnepe, amelyen Jézus Krisztus feltámadására emlékeznek meg. Ennek tiszteletére szerte az országban szentmiséket és istentiszteleteket tartanak. A valláson kívül a tavasz eljövetelének ünnepe is. A nyugati keresztény vallás húsvét időpontját a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnapra tűzte ki, azonban a…

Erdő mélyén nyuszi sétál, nagyot ugrik, füle szétáll, fűbe fekszik, napozgat… – Itt a húsvét maholnap! Testvérei körülvették… – Itt a pemzli, tojás festék, fessünk barkát, orgonát, tavasz kéklő mosolyát! Kis cinegék énekét visszhangozza völgy, a rét, rigó rikkant: – De csodás, szépül már a sok tojás! Pitypangmintás, lila, sárga…

Erdőszéli bokor alján megnyílt az új óvoda. Tomi fiát Nyúlanyó is beíratta hát oda. Megszeppenve nézett körül az aprócska nyúlgyerek: – Mama, félek! Vigyél haza! Itt senkit sem ismerek!…- – Ejnye, fiam! – szólt az anyja. – Hogy lehetsz ily gyáva nyúl?! Itt van minden szomszédgyerek, nézd, Tapsi is itt…

Elérkezett a húsvét. A tulipánok már mind kinyíltak, a rét virágba borult. Pihe, a lepkelány, Lili, a rózsabogár, Ugri, a szöcskelány, és Szellő, a szitakötő összegyűltek Babóca házában, hogy húsvéti tojásokat fessenek. – Hány tojást kell festenünk? – kérdezte Lili. – Lássuk csak… Bogyó biztosan eljön holnap locsolkodni, de jönni…

Közeleg a húsvét, s én éppen most törtem el a kezemet! – sóhajtott a nyuszi – Hogyan fogok én így hímes tojásokat festeni… Ebben a pillanatban kopogtattak. –Tessék belépni! Egy kisfiú és egy kislány volt a látogató. Julcsi és Máté: mindketten óvodások, s már napokkal ezelőtt elhatározták, hogy meglátogatják a…

Az erdő közepében, egy vén cserfa alatt kicsi házikó állott. A házikóban lakott Tapsi úr a feleségével meg a két gyerekével. Rendes, jóravaló erdei nyulak voltak Tapsiék, és bár hosszú volt a fülük meg kurta a farkuk, senkinek az erdőben panasza nem lehetett ellenük. Egy reggelen, éppen újév reggelén, Tapsiné…

Nyuszi-Muszi alig volt néhány hetes, s máris nagyon szeretett kérdezősködni. – Miért lakunk a mezőn? – szerette volna tudni. – És miért éppen ebben a lyukban? Miért van ilyen furcsa farkincám? – kérdezgette lépten-nyomon. – Egyszer még elvisz a kíváncsiság! – figyelmeztette az apja. S testvérei megtoldották: de el ám!…

Egy csacska nyulacska éjszaka kiszaladt az erdei tisztásra, felnézett a fényes holdra és hangosan-hangosan rázendített: Hejehuja, mak-mak, hejehuja bikkmakk!   Meghallotta ezt a sündisznó és így szólt a nyuszi csemetéhez: – Nagyon bátran énekelsz, de mégis nem lenne jobb, ha hazamennél!? Még valakit megijesztesz vele! Hejehuja mak-mak,, hejehuja bikkmakk!  …

Kajlatapsi olyan lusta volt, mint az útszéli kő. Az sem mozdult, csak ha valaki odébb lökte. Kajlatapsi is naphosszat feküdt volna a zizegő vetés gyöngeszép árnyékában, ha szomszédai oldalba nem bökik: — Hé, Kajlatapsi, indulás! Megyünk répát egyelni! Kelletlenül tápászkodott fel, és beállt a sor végére, egy nagyothalló öreg nyúl…

Egyszer volt, hol nem volt, kerek erdő szélén volt… Nem más, mint a húsvéti nyuszi háza. Olyan volt az egész, akár egy hímes tojás. Kerek az ablaka, kerek az ajtaja, még a kéménye is kereken pöfékelte a kerek füstöt. Történt egyszer, hogy a legkisebb nyúllány ─ Nyuszi Juci ─ kirándulni…

Azért, amiért kicsi vagyok, Verset mondok, mint a nagyok. Mondókámat megtanultam, Locsolómat is elhoztam. Azért, mert én kicsi vagyok, Piros tojást én is kapok. Locsolómban kölni víz, öntöm minden nőre, Azért arra vigyázok, ne szédülj el tőle. Versemen a lányok nem csak nevetnek, locsolásért pénz is jár a gyereknek.  …

Egy húsvét reggelen, nyuszimama így szólt fiacskájához: – Kisfiam! Segíts nekem, légy szíves! El kellene vinni egy tojást a Piros utcába, hogy piros tojás készüljön belőle. – Mindig én! – dohogott nyuszika, de azért engedelmesen elindult. Ment, mendegélt, aztán szökdécselt, aztán azt játszotta, hogy feldobja és elkapja a tojást. Közben…

Panni és Bence abban az évben nagyon készültek a húsvétra. Az azt megelőző években – Bence pici baba voltára tekintettel – az ünnepet fővárosi lakásukban töltötték. Most azonban falura készültek, hogy az apai nagyszülőkkel együtt húsvétozzanak. Panni megérkezésük után azonnal rákérdezett Mamától: – Idén is keresgélhetünk majd hímes tojást a bokrok alatt? –…

Erdőszélen nagy a móka, mulatság, iskolába gyűlnek mind a nyulacskák. A tanító ott középen az a nyúl, kinek füle leghosszabbnak bizonyul. Kezdi az oktatást egy fej káposztával, Hallgatják is tátott szájjal. – Az egymást tapasztó táposztó levelek képezte káposzta letépett levelein belül tapasztalt betétet, mely a kopasztott káposzta törzse, úgy…

Eljött a szép húsvét reggele, Feltámasásunk édes ünnepe. Ünneplő ruhákba öltöztek a fák, Pattognak a rügyek, s virít a virág. A harang zúgása hirdet ünnepet. Kelj föl párnáidról, szép ibolyavirág, Nézz ki az ablakon, milyen szép a világ! Megöntözlek szépen az ég harmatával, Teljék a tarisznya szép piros tojással! Mosolyog…

Valamikor réges-régen még a mezei pocok hozta az ajándékot a jó gyerekeknek. Minden évben neki küldték el kívánságaikat, ő pedig szorgalmasan összegyűjtögette a meglepetéseket. Nem is hívták másként, mint húsvéti pocoknak. Történt egyszer nagypénteken, hogy a húsvéti pocok egy tisztás kellős közepén az utolsó ajándékokat rendezgette kosarába. Már nagyon fáradt…

A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban. A történet szerint két nappal előtte, pénteken, feszítették keresztre őt a római katonák, azzal gyanúsították, hogy forradalmat indíthatott volna a tanításaival és hogy ő akart lenni a király. Ezért csúfságból tövis koronát tettek a fejére, kezét,…

Meseerdő szélén játszanak az őzek, a tavaszi szélben vígan kergetőznek. Az ibolya virág szirmait kitárja, régóta vágyódik meleg napsugárra. Minden állat vigad, örül a tavasznak, de nyomuk sincs sehol a fürge nyulaknak. A mackó így dörmög:- Vajon hol késhetnek? Szarka szól a fáról:- Húsvétra készülnek. Festik a sok tojást, szorgosan…

Nyúl-mamám, te, Nyúl-mamám, késő van már, nem korán, azt ígérted, vízre szállunk húsvét napja hajnalán. Mert hajózni megtanul vízmelléki Büszke Nyúl. Jó, fiacskám, indulunk, megmutatjuk, mit tudunk, vízben szánt a csónak orra, nyúl-fülünk az orr-vitorla, halihó, halihé! szállunk a tyúkól felé. Fűzfa Terka, jó napot, szép húsvétvasárnapot! Látjuk rajtad Fűzfa…

-Kelj fel kis csacsi fiam – szólt hajnalban a nagy csacsi az istállóban. Kiviszlek ma a mezőre. Hopp, felugrik a kis csacsi. Összeüti a bokáját. Jó reggelt kíván a mamájának és kérdezi a fülét vidáman megbillentve. –  Mi az a mező, anyukám? –  A mező – feleli a nagy csacsi…

Valamikor nagyon régen egymás tőszomszédságában lakott egy nagyon szegény és egy nagyon gazdag asszony. Húsvét előtt a nagyon gazdag konyhájában sült a rétes, kelt a fánk. A sok jó illat csak úgy áradt a szegény udvarába; ott játszottak a a gyerekei. Egyszerre csak a legidősebb, a hatéves Rozika így szólt:…

Egy pásztortáska magot az őszi szél felsodort a kőfal kövei közé. Homok, por is került reá és tavasszal szép, zsengezöld növény bújt ki a pásztortáska magból. A fal tövében is zöldültek hasonló levélkék, melyek csakhamar bimbót és virágot bontottak. Egy reggel, amikor felnéztek a lent nyíló fehér pásztortáska virágok, csodálkozva…

Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egy juhászlegény. Mit gondolt, mit nem, azt mondja az öreg juhásznak: -Bátyámuram, menjünk be a faluba, szeretnék megházasodni! Kérdi az öreg juhász: -Hát van-e már jegyesed? -Még nincs, de majd lesz, bátyámuram. Jól van, bemennek a faluba. Ott kérdik ettől…

– Holnap április elseje – mondotta Viktor. – Te – szóltam -, most igazán valami újat kellene kieszelnünk. Az Üllői úti diákszobában ketten tanácskoztunk. Bálintról volt szó, közös lakótársunkról, akit eddig sohase sikerült beugratnunk. Járkáltunk a szobában. A tervek úgy röpködtek, mint a rakéták. – Nem jó – torkoltuk le…

Bolond vagy te, hallod! Vagy bolondnak nézel? Viccelsz, megalázol, becsapsz, megigézel? Ugratsz, vagy felültetsz, őrületbe kergetsz, vagy csak összezavarsz, ámulatba ejtesz? Április elseje, a bolondok napja. Vajon bosszankodik, ki poénod kapja? Tud-e jót nevetni, az akit megtréfálsz, vagy a mókáidtól rút ellenséggé válsz? Nem mindenki érti könnyen meg a viccet,…

Április elseje világszerte a tréfák és megviccelések napja. Ezen a napon az emberek megpróbálják egymást rászedni különböző ártalmatlan csínyekkel. Az ünnep pontos eredete nem teljesen tisztázott, de több elmélet is létezik róla. Az egyik legismertebb magyarázat a 16. századi Franciaországból ered. 1564-ben IX. Károly francia király bevezette a Gergely-naptárat, amely…